Mozogjon az a gyerek, különben nagy baj lesz!
• A csontszövetben az érzékelhető változások elindulásához legalább 6 hónapos folyamatos megfelelő típusú mozgás szükséges. A legjobb, ha az ütközéses mozgás 25-30 éves korunkig (a „csúcs-csonttömeg” kifejlődéséig) a mindennapjaink részét képezi.
• Az ütközéses („HOPP és PUFF”), saját testsúllyal végzett tréning (pl.: ugrálás, ugróiskola, szökdelés, békaugrás, trambulin, kötélhúzás, felülés, fekvőtámasz, guggolás, kitörés, mászókázás, lépcsőzés, futás, tenisz, néptánc, kosárlabda, kézilabda, stb.) elengedhetetlen a gyerekek számára az egészséges felnőttkori csontozat kifejlődéséhez.
• Kisgyermekkorban inkább futkározzanak, ugráljanak, fogócskázzanak szabadon a gyerekek, a fejlettebb mozgáskoordinációt igénylő ütközéses mozgásokkal tarkított csapatsportok választása kisiskoláskorban és 14 éves kor felett előnyösebb.
• Közepes (aerob) és magas intenzitású (anaerob) mozgás egyaránt szükséges az egészséges csontozat kifejlődéséhez. Ideális estben a fizikai aktivitás nagyrészt aerob mozgásból áll, de lehetőleg minimum háromszor egy héten magas intenzitású edzés is szerepeljen a gyerekek napirendjében.
• A közepes intenzitású tréning változatos legyen (pl.: kerékpározás a barátokkal vagy a családdal, aktív játék a kertben, gyaloglás, rollerezés, tánc, kutyasétáltatás, fogócska, frizbizés), és izomerősítő gyakorlatokat is tartalmazzon.
• A vízben végzett mozgás kímélő ízületeink számára, és számos jótékony hatása van, de gyermekkorban nem feltétlenül előnyös a csontok fejlődése szempontjából, mivel a víz felhajtó ereje „kikapcsolja” a gravitáció hatását, a csontok megfelelő fejlődéséhez pedig szükséges a gravitáció ellenében végzett mozgás.
• Mindig tartsuk szem előtt a fokozatosság elvét! A túlzottan intenzív fizikai mozgást igénylő sportok hátráltathatják a zavartalan csontfejlődést, főleg abban az esetben, ha a testtömeget korlátozó diétát is előírnak a serdülők számára.
Fontos, hogy a gyerekek élvezzék a mozgást és a sportot, amit választottak, ám az extrém terheléssel járó aktivitás (pl.: súlyemelés, ritmikus sportgimnasztika, 4-5 órás edzések a versenysportban) inkább kerülendő. A sokak által kedvelt ritmikus sportgimnasztika (RSG) például az ízületek fokozott igénybevételét okozza, megterheli az ízületi szalagokat, a porcot, az ízületi tokot, valamint extrém megnyúlást követel az izmoktól és a szalagoktól is.
Hozzászólás zárolva.