Bár idehaza immár negyedik napja nincs újabb halálos áldozata a járványnak, azt azonban komoly figyelmeztető jelnek kell tekintenünk, hogy ha nem is ugrásszerűen, de fokozatosan emelkedik az új fertőzöttek száma.
Legutóbb, hétvégén161 új Covid-fertőzött került frissen a hazai statisztikákba, ami négyhetes rekordnak számít; vagyis közel egy hónapja nem regisztráltak ilyen sok új vírushordozót a tesztelések elvégzését követően.
Jelenleg azonban az összes teszten belül a pozitívak aránya 1 százalék alatt van idehaza, márpedig a WHO, azaz az ENSZ szakosított egészségügyi szervezetének ajánlása szerint a járványt addig tartja egy adott ország megfelelő kontroll alatt, amíg az összes teszten belül ez az arány 5 százalék alatt van. Mi pedig ettől még távol vagyunk.
Most még jók a számok
Átoltottság tekintetében sem állunk rosszul, ha az összlakosságot tekintjük, a beoltottak száma 5 596 543 fő, közülük 5 374 864-en kapták meg a második oltást is. Hogy ez persze elegendő-e a teljes nyájimmunitás eléréséhez, vagy csupán játék a számokkal, nem tudhatjuk. Erre a nemzetközi példák sem adnak egyértelmű választ; elég, ha csak az izraeli esetet nézzük, ahol magas az átoltottság, a társadalom 60 százaléka kapta meg mindkét oltást, a delta variáns mégis nagyon gyorsan terjed az országban.
Magyarországon gondot csupán az okozhat, hogy jelentősen lelassult az oltási program, a célként megjelölt hatmilliós beoltott elérése elég messzinek tűnik a jelenlegi, napi átlagban tízezer alatti oltakozási hajlandóság mellett. Egyre több adat lát napvilágot arról is, hogy azokban a hatvan év feletti idős honfitársainkban, akiket kínai vakcinával oltottak, mintegy 20 százalékban nem mutatható ki az antitestek jelenléte. Így esetükben a védettséghez egy harmadik oltásra is szükség lehet. Eljárásrendjét éppen tegnap sikerült kidolgoztatnia az EMMI miniszterének egy szakmai grémiummal.
Az országban a korlátozó intézkedések jelentős részét is feloldották, kivételt csupán néhány esemény jelent – ide tartoznak a sport-, a zenés-táncos, illetve a zárt térben tartott, az 500 főt meghaladó szabadtéren tartott egyéb rendezvények –, ezeken az alkalmakon továbbra is csak védettségi igazolvánnyal lehet részt venni.
A maszkviselés szigorú kötelezettségét is eltörölték, csupán az egészségügyi intézményekben kell kötelező jelleggel maszkot hordani.
Kapuban a delta variáns
Magyarország tehát, ha csak pusztán a számadatokat nézzük, egészen jól áll. Lassuló járvány, magas átoltottság jellemzi az országot, ugyanakkor nem dughatjuk a fejünket a homokba, a nemzetközi tendenciákat figyelve, biztosak lehetünk abban, hogy a delta (indiai) variáns terjedése elkerülhetetlenül újabb koronavírusjárvány-hullámot hoz a világban, így előbb, utóbb hazánkban is. A delta variáns már a harmadik hullám lecsengése idején terjedni kezdett világszerte. Eddigi nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy bár a korábbinál ez jóval fertőzőbb, azaz a járvány terjedése jóval gyorsabb, a korábbi úgynevezett angol variánsnál számottevően súlyosabb megbetegedéseket nem okoz.
A veszélyeztetettségi kört tekintve igazi különbség a beoltottak és a még be nem oltott népesség között feltételezhető, erre is inkább a minden tekintetben bezzeg országként emlegetett Izrael, és a magas átoltottsági rátával büszkélkedő Nagy-Britannia ad példát.
Mit tanulhatunk a bezzeg országtól?
Izraeli szakemberek tapasztalatai szerint a beoltottak is megfertőződhetnek, de náluk nem alakul ki olyan súlyos formában a betegség. Mivel az esetek elemzése még tart, egyelőre csak becslés, hogy az újonnan megbetegedők fele, de inkább a harmada kerül ki az oltottak közül.Bár az oltatlanokat az adatok alapján jobban veszélyezteti az új variáns, az is nyilvánvaló, hogy a delta-variáns képes terjedni még az olyan helyeken is, ahol a lakosság nagyobb hányada vakcinált.
Hasonló a helyzet a szintén magas átoltottsági szinttel bíró Egyesült Királyságban is, ahol rendkívül magas már az új (delta variánssal való) fertőzöttek száma; nagy részük ugyanakkor már oltott, a két oltást kapók aránya pedig a kórházi esetszámokon belül elenyésző. Sőt, a kórházban kezeltek száma és a halálozások száma nem mozdult el jelentősen az utóbbi hetekben, holott az eddigi járványhullámok alapján már követnie kellett volna a felfutó esetszámokat. Szakértők szerint egyértelműen a vakcinák miatt van, hogy a járvány sokat veszített súlyosságából.
Oltás és kötés
Egyre inkább nyilvánvaló világszerte, hogy a negyedik hullám elkerülhetetlenül végig fog söpörni mindenhol. Hiába tartotta magát sokáig az a feltételezés, hogy a kellő mértékű átoltottság és a nyomában járó nyájimmunitás majd véget vet a Covid-19-nek. Maximum annyi várható, hogy a beoltottak körében (ha a vírus meg is támadja őket) a betegség enyhébb lefolyású lesz.
Persze az sem elhanyagolható tényező, hogy az oltást még fel nem vettek aránya az összlakosságon belül egyre csökken, és ha meg is fertőződnek, kórházi ellátásuk akkor sem terheli meg oly’ mértékben országuk egészségügyi rendszerét, mint tették azt a korábbi hullámok.Márpedig az eddig elmondottak alapján a világ vezetői egyre inkább egyféle következtetést készülnek levonni, az intézkedések egyre inkább kezdenek egy irányba mutatni.
Egyre több országban fordul elő, hogy meghatározott ágazatok dolgozóit arra kötelezik, hogy oltassák be magukat, ugyanakkor egyre többször hangzik el az a javaslat is, hogy a be nem oltottak esetében szükségesek lehetnek bizonyos korlátozó intézkedések.
Németország az igazi labor
Helge Braun német kancelláriaminiszter a Bild am Sonntag című lapnak nyilatkozva legutóbb annak a félelmének adott hangot, hogy az országban (a delta variáns megjelenése miatt) két hónapon belül százezerre is emelkedhet a koronavírussal fertőzöttek napi száma, hacsak nem oltatják be magukat többen, a védőoltást megtagadók ugyanakkor korlátozásokra számíthatnak.
Helge Braun arra kérte a németeket, hogy minél többen oltassák be magukat. Felvetette, hogy a még nem immunizált, de negatív vírusteszttel rendelkezők is bizonyos korlátozásokra számíthatnak. A miniszter szerint az oltás mellett érv, hogy 90 százalékban véd a súlyos lefolyású betegség kialakulásától, és hogy "a beoltottak minden bizonnyal nagyobb szabadságot élveznek majd, mint azok, akik nem kaptak oltást". Ez akár azt is jelentheti, hogy aki nincs beoltva, az nem mehet majd éttermekben, moziba vagy stadionokba.
A felvetés heves vitákat váltott ki, az ellenzők elsősorban arra hivatkoznak, hogy egy liberális államban nem csak egyes embercsoportoknak (értsd beoltottaknak) vannak szabadságjogaik.
Csak járatlan út van...
Az általános bizonytalanság tehát, ami lassan másfél éve életünk meghatározója, továbbra is velünk marad. Az oltottak ugyanúgy nem érezhetik magukat teljes biztonságban, ahogy lassan azok sem tervezhetik meg életüket – a belengetett korlátozó intézkedések miatt – akik nem vették még fel a vakcinát, vagy a jövőben sem kívánják azt megtenni.
Ezt is olvasd el:
- A depresszió nem csak a felnőttek betegsége – erre is figyelmeztet a koronavírus-járvány
- Szakácskönyv az ízérzékelésüket vesztett Covid betegeknek