A híradások elmosott utakról, elöntött településekről, víz alatt álló termőföldekről szólnak. Hétfőn a Pest megyei Érden 24 óra alatt közel 100 milliméter csapadék esett, ez az éves csapadékmennyiség egyötöde. Egy nap alatt! Alig 30 km-rel arrébb mindössze pár milliméter eső volt. Nehéz a dolga a meteorológusnak, ha meg akarja mondani, hol, mennyi csapadékra számíthatunk.
„Már évtizedekkel ezelőtt jelezték a szakemberek, hogy ehhez hasonló extrém kilengések várhatók, ha a bolygó átlag hőmérséklete emelkedik. Ezzel ugyanis a szélsőséges időjárási események a gyakorisága is megnő. Ezt úgy kell érteni, hogy a szárazabb periódusok jobban elhúzódhatnak, és az aszály pusztítóbb lehet. Illetve a nedvesebb időszakokban a csapadék jobban koncentrálódik, rövid idő alatt pótolja be a légkör azt a nedvességhiányt, ami az aszály miatt alakult ki. Ez a jelenség globális aspektusa. – mondja Fejős Ádám meteorológus.
Ezek szerint van egy aktuális is. Mi idézi elő a jelenlegi extrém időjárást?
Ez egy, most már napok óta a középpontjával tőlünk délre örvénylő, úgynevezett magassági hidegcsepp vagy hidegörvény. Nevezhetjük ciklonális rendszernek is. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a magas légkörben egy jól elkülöníthető hideg légtömeg leszakad a sarkok feletti óriási, hideg légtömegről. A talaj közelében, épp ellenkezőleg, nagyon meleg és páradús a levegő. A két réteg közötti hőmérsékletkülönbség nem ritkán a 30-40 fokot is meghaladja. Minél nagyobb a különbség, annál hevesebb a reakció. Az óriási hőmérsékletkülönbség a motorja annak, hogy ez a ciklon a szokottnál is hosszabb ideig éljen, éppen ezért a szokottnál is hosszabb ideig tudjon létrehozni olyan felhőket, amik alkalmasak a csapadékképződésre.
Mi az a jelenség ami ennek az állapotnak véget vethet?
Egy anticiklon, egy olyan képződmény, ami egyébként egy nagyon lomha típusú rendszer, és azért lomha, mert nagy tömegű. Minél nehezebb egy test, annál nehezebben mozdul. Ez a légkörben is így működik. Tehát az kellene, hogy az anticiklon a csapadékot előidéző ciklon helyére húzódjon, és ezzel blokkolja a nedvesség utánpótlást. Ez az anticiklon és a szárazabb levegő már holnap megérkezik a Kárpát-medence nyugati részébe. A térség keleti részén azonban továbbra is jelentős csapadék várható záporokkal, zivatarokkal.
A következő hónapokban is ilyen szélsőséges időjárásra kell számítanunk?
Nincs kizárva. Az április, májusi csapadékos hetek után következett a nagyon száraz június. Itt van a július, megint sok csapadékkal. Ebből is látszik, hogy a megszokott csapadékeloszlás teljesen felborult. A földi átlaghőmérséklet megváltozásával, emelkedésével ezek a szélsőségek egyre valószínűbbek lesznek. Ez az oka az egyre pusztítóbb hurrikánok kialakulásának is. Minél magasabb a földi levegő hőmérséklete, annál melegebbek lesznek azok az óceánvizek is, amikből a hurrikánok kialakulnak. Minél melegebb vízben alakul ki a hurrikán, annál nagyobb lesz az energiája, mert a hőmérséklet az nem más, mint belső energia. Ez a belső energia alakul át mozgási energiává, a mozgási energiát pedig úgy nevezzük, hogy szél. Tehát minél melegebb víz fölött alakul ki a hurrikán, annál nagyobb a szél, minél nagyobb a szél, annál nagyobb a pusztítás, és akkor el is jutottunk a szélsőségekhez.
Ezt is olvasd el!
