Azt elmondhatjuk, hogy az iskolakezdés felkelési problémákat okozott úgy a gyerekeknél, mint a szüleiknél. Hiszen majd’ fél évig jóval tovább alhattak, szervezetük, bioritmusuk kiesett a megszokott rendszerből. Nekik is segíthet az Alvásszövetség kampánya, ami többek között azt is hirdeti, hogy aludni nem szégyen! Sőt!
Ebben az őrülten robogó világban, amiben számos területen kell teljesítenünk, szinte mindenki az alvásidőből csen el egy kicsit. Vagy sokat. De ez totálisan visszaüthet, ugyanis az alvás az egyik legkézenfekvőbb, mi több, a leghatékonyabb regeneráló eszközünk, mondhatjuk: a legolcsóbb gyógyszer. Ha nem adjuk meg a testünknek a minimun 6, de még inkább a 8 órás alvást, a rendszer előbb-utóbb összeomlik. Mi tagadás, rosszul hangzik, hogy életünk egyharmadát átalusszuk, de ha ezt a hányadot radikálisan csökkentjük, előbb-utóbb megbetegszünk.
Bagoly kontra pacsirta
Nagyon fontos, hogy ne akarjuk megerőszakolni a genetikánkat abban a tekintetben, hogy korán- avagy későn kelő típusúak vagyunk! Kutatások bizonyították, hogy ezt hozzuk magunkkal, és ha életkörülményeink nem kényszerítenek az ellenkezőjére, legjobb, ha ennek mentén is élünk, ugyanis ez a tényező kihat a teljesítményünkre.
- A pacsirta reggel igen hatékony, de bizony estére kifárad és hamar le is fekszik, hiszen hajnalban ébred.
- Ezzel szemben a bagoly szinte fizikailag képtelen korán kelni és ha erre kényszerül, nem tud azon az energiaszinten működni, ahogy tenné néhány órával később. Ugyanakkor fáradhatatlan, éjjel egykor még mindig aktívan tud dolgozni, ötletelni.
Akármelyik csoportba tartozzunk is, a lényeg , hogy legyen 8 órás alvási időnk. Hogy ez este 10 és hajnal 6, vagy éjjel 2 és délelőtt 10 között van, azt meghatározhatják a fentiek, de a 8 óra szükséges. Szakértők szerint az lenne a legszerencsésebb, ha 11 és 7 óra között aludnánk, mert az éjfél előtt alvásnak extra hozadékai vannak az agyunk számára. Azt is javasolják, hogy állítsunk be egy számunkra ideális időpontot és minden nap ugyanakkor feküdjünk és keljünk. Ugyancsak jó szívvel ajánlják a délutáni szundikálást, amit mintha csak a gyerekeknél fogadnánk el … Pedig 20-25 perc nagyon serkentő lehet az elménkre.
Mivel segíthetjük az alvást?
Triviális dolgokkal, amiket rendszeresen megszegünk.
- Hogy például ne együnk sokat, ne együnk nehezet lefekvés előtt, mert akkor a szervezetünk nem az alvásra fog fókuszálni, hanem az emésztésre.
- Ne igyunk! A napi ajánlott folyadék fogyasztásunkat ne este próbáljuk pótolni, mert a vese beindul és egész éjjel kijárkálunk pisilni. És bár sokan szeretik azzal védeni a borozgatást, hogy jobban alszanak tőle, a tézis csak az álmosításra igaz, ám, ahogy az alkohol kábító hatása szűnik, a test összezavarodik és rossz álmokkal, megébredésekkel jelez.
- Aztán itt van a sport. Futunk egyet este. Akkor nincs is baj, ha ezt legalább 3-4 órával lefekvés előtt tesszük, mert ennyi idő kell, hogy az adrenalin szintünk visszaálljon normálisba, de ha közelebb van az alváshoz, nyugtalanul forgolódunk majd.
Ne kütyüzzünk! Lefekvés után ne menjen a tévé, ne használjuk a telefont! Legjobb, ha olvasunk (nem e-book formában), vagy gondolatban kielemezzük a napunkat, végigvesszük a másnapi feladatainkat,
- esetleg csak úgy ábrándozunk – vagy persze egy jót szeretkezünk!
- A világosság/sötétség is komolyan befolyásolja az alvás minőségét! Ha tehetjük, minden elektronikai eszközt zárjunk ki a hálóból, mert még egy digitális óra fénye is zavaró lehet.
- Ügyeljünk a megfelelő hőmérsékletre is, ami 16 és 19 fok között ideális. Ezt keveseknek sikerül tartani, általában fázósak vagyunk az ágyban, pedig testünknek jót teszünk vele, kiváltképp, ha nyitott ablaknál alszunk.
Az alvás fogyaszt?
Igen! Viccesen azt is mondhatjuk, hogy már csak azért is, mert addig se eszünk. De van ennél tudományosabb magyarázat is. Aki rosszul alszik, annak lelassul az anyagcseréje, így kevesebb kalóriát éget el, illetve csökken a leptin-szintje, amivel egy időben nő a ghrelin- szint és ez farkaséhséget okoz. Akár inzulinrezisztencia is kialakulhat, ha nem jól és/vagy nem eleget alszunk.
Az alvás gyógyít, szépít, regenerál, aludjunk hát minél többet? Ne vigyük túlzásba! Ugyanis a túlzott alvás is utalhat betegségre! Persze ez életkoronként is változik, hiszen egy kamasz egy egész napot képes átaludni, anélkül, hogy bármi baja lenne. Ám a sok alvás jele lehet
a depressziónak, az aluszékonyságnak (ami bizonyos foglalkozásoknál kizáró ok), az alvási apnoénak is.
Ez utóbbit rendkívül komolyan kell venni, mert lényegében arról van szó, hogy a betegnek bizonytalan időre kihagy a légzése, és szélsőséges esetben, meg is fulladhat.
Ez főként az erősen horkolóknál fordul elő. Ha tartósan alvásproblémákkal küzdünk, vezessünk alvási naplót, és keressünk fel egy szakembert!
