Vannak azok a bizonyos naponta elhangzó mondatok, amelyre a gyerek legtöbbször a füle botját sem mozdítja. Hiába szólunk rá, hogy ne nyúljon a konnektorhoz, hívjuk ebédelni, vagy csalogatjuk haza a játszótérről - mindez csak pusztába kiáltott szó. Vajon csak bennünket akar bosszantani, vagy tényleg nem hall? Azért van 3+1 tippünk az okokra…
1. Elmélyülten játszik
Vannak gyerekek, akik nagyon bele tudnak mélyedni a játékba. Ez nemcsak egy szokás, nemcsak szórakozás a számára, hanem fontos tevékenység, és lényeges az is, hogy minden nap többször legyen rá módja, hogy zavartalanul játszhasson akár 1-2 órán át is. Ha erre nincs módja, és minduntalan megzavarják benne, akkor néha nyíltan, máskor pedig hallgatással tiltakozhat ez ellen. Olyan gyerekeknél, akik igénylik az elmélyült, hosszan tartó játékot, érdemes az igényeihez alakítani a napirendet, hogy minél ritkábban kelljen kizökkenteni a játékából.
Előfordulhat az is, hogy valamit „alkot”, a játéka egy folyamat, és azt szeretné befejezni, ezért nem akar még jönni. Ilyenkor érdemes kivárni, amíg abbahagyja, vagy pedig néhány ötlettel segíteni neki, hogy fel tudja függeszteni a játékot ott, ahol tart. Például: „parkoljanak most le az autók a parkolóba, aztán ebéd után mehetnek tovább”.
2. Túl sok a tiltás
Ha a kisgyerek állandóan tiltással, sok „nem szabaddal” találkozik, akkor maga is tiltakozni fog, mégpedig azzal, hogy amikor sokadszorra mondod neki, akkor nem reagál a tiltásra. A baba, a kisgyerek arra van „programozva”, hogy felfedezze a világot. Mindent ki kell próbálnia, meg kell néznie, meg kell fognia. Még nincs tisztában vele, mi a veszélyes, sem azzal, mire kell ügyelnie, hogy minden rendben legyen, tiszta maradjon. Ezt fokozatosan sajátítja el, így ha szeretnéd ezt megkönnyíteni a számára, akkor teremts olyan környezetet otthon, ahol szabadon mozoghat, ahol a lehető legminimálisabb a veszélyek száma, ahol nem kell állandóan rászólni valamiért.
3. Nem tudja, hol vannak a határok
A túl sok tiltás ellentéte is problémákhoz vezethet. Sok szülő fél tőle, hogy határokat állítson a gyereknek, szeretne jó fej lenni, mindent megengedni, „hadd menjen, hadd próbáljon ki mindent”, szigorú „nem szabad”-ok helyett inkább próbál a kicsi értelmére hatni, hosszasan magyarázza, miért nem szabad, miért veszélyes valami. Csakhogy az 1-2 éves kisgyermek a szónoklat tartalmát még nem teljesen érti, azt szűrheti le a dologból, hogy „ha piszkálom a konnektort, anya hosszasan beszél hozzám”.
A tilalmak ráadásul nem is mindig egyértelműek. Néha rászólsz, amikor felmászik az asztal tetejére, néha szónokolsz, néha meg elneveted magad, mert magad is meglepődsz, milyen ügyes és milyen büszke magára. A kisgyerek 1–3 éves korában keresi a határokat, kíváncsi, meddig mehet el, mit szabad megcsinálni, és mit nem. Kezdetben még nem tud differenciálni, nem érti, hogy amit otthon szabad, azt a mamánál nem lehet, és viszont. Ha bizonytalannak érzi magát egy helyzetben, akkor lehet, hogy szöszmötöl, megerősítésre vár, hogy szabad, vagy nem szabad, de az is lehet, hogy a sokadik eset után már meg sem hallja, amit mondasz neki.
+1 Lehet, hogy tényleg nem hallja?
Ha a kisgyereknél folyamatosan tart az az időszak, amikor nem akarja meghallani, amit mondasz neki, felmerülhet az is, hogy esetleg a hallásával van a baj. Magad is tesztelheted a hallását azzal, ha 1-2 méteres távolságból suttogsz neki (a legjobb ezt játékosan csinálni), de a legbiztosabb ilyen esetekben orvoshoz fordulni. Hallásprobléma állhat a háttérben akkor is, ha a kicsi nem kezd el beszélni, vagy nem tisztán ejti a hangokat.
Persze minden kisgyereknél vannak olyan hangok, amiket nem ejt tisztán, de ha a hallásukkal nincs gond, akkor ezek a hangok fokozatosan kitisztulnak, logopédus segítségével pedig teljesen rendbe jönnek. Ha volt fülfájása, középfül-gyulladása, vagy a közelmúltban náthás volt, akkor előfordulhat, hogy átmenetileg tényleg nem hall jól, de hasonló problémákat okozhat a megnagyobbodott orrmandula is. (Forrás: kismamablog)
