Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévévé nyilvánította 2016-ot a kormány. Az évforduló tiszteletére a Magyar Posta bélyeggrafikai pályázatot hirdetett, a győztesről közönségszavazás döntött.
Az október 23-ai budapesti tömegtüntetés – a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében – még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval csapatainak teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és november 4-én hadüzenet nélkül háborút indított Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi forradalma végül november 11-én elbukott.
Az 1956-os forradalom, szabadságharc és nemzeti felszabadító háború mindössze két hétig tartott, mégis megrengette a világot. Megroppantotta a II. világháború után létrehozott európai békerendszert, lerántotta a leplet a szovjet típusú terrorrendszerek rideg valóságáról. A forradalom leverését követő évtizedekben az 1956-os eseményeket a pártállami hatalom ellenforradalomnak nevezte, és elítélte, de a rendszerváltással megváltozott az események hivatalos értékelése. 1989. október 23-a óta nemzeti ünnep.
A bélyegblokk keretrajzán szereplő, felismert hősök: Wittner Mária (1937–), az Emlékév védnöke, Havrila Béláné Sticker Katalin (1932–59), Dózsa László (1942–) színművész, Dóczi Dénes (1932–58), Vass József (1937–?).
(Forrás: 1956.mti.hu; hu.wikipedia.org; magyarforradalom1956.hu; rubicon.hu; terrorhaza.hu)
