Megduplázódott a pajzsmirigy-daganattal diagnosztizált betegek száma az utóbbi évtizedekben
Statisztikák szerint az utóbbi két évtizedben duplájára nőtt a pajzsmirigy-daganatosok száma. Ennek fő oka azonban nem a betegség gyors terjedése, hanem az egyre fejlettebb diagnosztikus eszközök megjelenése, melyek segítségével sokkal pontosabb és részletesebb képet lehet kapni a pajzsmirigy szerkezetéről illetve az esetleges elváltozásokról. A szerv ultrahangos vizsgálatán túl nagy segítségre van az MRI-vizsgálat, valamint az ún. aspirációs citológia is. Ezekkel nemcsak a göbök jelenléte fedezhető fel, hanem megállapítható, hogy jó- vagy rosszindulatú elváltozásokkal állunk szemben.
Leginkább a fiatalabb nőket veszélyezteti
Bár senki sincs védve a pajzsmirigy-daganattól, ám az ACS (American Cancer Society) felmérése szerint leginkább a fiatalabb nőknél diagnosztizálják a pajzsmirigyrákot. Ennek oka pontosan még nem tisztázott, ám valószínű, hogy a hormonális rendszerben kell keresni a magyarázatot.
Rekedtség, nyelési nehézség és megnagyobbodott nyirokcsomók
A pajzsmirigyráknak egyértelmű tünetei nincsenek, hiszen a jóindulatú göbök is ugyanolyan tüneteket produkálhatnak. Mégis, akkor gyakoribb, amikor rekedtségről, a hang mélyüléséről, nyelési és légzési nehézségről, valamint megnagyobbodott nyirokcsomókról panaszkodik a beteg. Természetesen ilyen esetekben sem kell megijedni, ugyanis a jóindulatú elváltozások is hasonló tünetekkel járhatnak.
Több típus
A pajzsmirigyrákoknak több típusa van - szöveti szerkezetük szerint, vagy hogy mennyire kifejlett sejtből indulnak ki. Ezek alapján megkülönböztetünk úgynevezett papilláris, follikuláris, medulláris és anaplasztikus rákot. A prognózis az első két esetben a legkedvezőbb - ha bölcs ezt a kifejezést használni ilyenkor -, és jó, hogy rendszerint csak ez a kettő fordul elő a leggyakrabban.
Nem mindig jár a pajzsmirigy hormontermelési zavarával
- Érdemes tudni, hogy a pajzsmirigy-daganat - legyen az jó- vagy rosszindulatú - nem feltétlen jár együtt a pajzsmirigy alul- vagy túlműködésével. Éppen ezért sokszor nem is hívja fel rá olyan tünet a figyelmet, mint pl. a testsúlyváltozás, hajhullás, emésztési zavarok- mondja dr. Békési Gábor PhD., a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.
Előfordul, hogy ki kell venni az egész pajzsmirigyet
Attól függően, hogy jó- vagy rosszindulatú elváltozásról van szó, pajzsmirigy-műtétre lehet szükség,amikor eltávolítják vagy az egész szervet vagy csupán egy részét a pajzsmirigynek (az előbbi esetben - értelemszerűen - hormonpótlásra szorul élete végéig a beteg). A műtét után sokszor izotópkezelést adnak, hogy ne maradjanak daganatos sejtek.
A pajzsmirigy jóindulatú daganataival a legtöbb esetben nincs teendő, rendszerint megfigyelést, ultrahangos ellenőrzést javasolnak az orvosok. Ha azonban a göb nagysága meghaladja a 3 centimétert vagy nyomja a mellette levő légcsövet, akkor műtéti eltávolításra van szükség.
(Forrás: Budai Endokrinközpont)
