1, A boldog embereknek nem olyan éber a figyelmük
Egy kísérletben az alanyoknak egy 15 szót tartalmazó listát adtak, azonos témába tartozó szavakkal (például: fáradt, ágy, pihenés stb.), majd arra kérték őket, hogy egy másik listáról válasszák ki a látott szavakat. Azonban azok közé olyan kifejezéseket is csempésztek, amelyek bár ugyanazon témába tartoztak, nem szerepeltek az eredetiek között (például: alvás). A magukat boldognak valló alanyok 50 százalékkal magasabb arányban sorolták ezeket is a 15 közé.
2, A boldog emberek túl könnyen osztogatják a bizalmukat
A boldog emberek hajlamosabbak megbízni másokban – gyakran olyanokban is, akikben nem kellene, ugyanis saját „rózsaszín ködös világukat” a többiekére is kivetítik. Egy kísérletben az alanyoknak egy videót mutattak, amelyen egy csoport tagjai közül néhányan kivettek egy értékes tárgyat egy borítékból és eltették, a többiek pedig nem; majd a következőkben mindnyájan tagadták, hogy megtették volna. A kísérleti alanyok 50 százalékban voltak képesek leleplezni a hazugokat. Amikor azonban a kutatók mesterségesen negatív hangulatot teremtettek, az alanyoknak ez már 62 százalékban sikerült.
3, A boldog emberek kevésbé meggyőzőek
Bob Cialdini kutató leírta a meggyőzés legfontosabb feltételeit, amelyek között többek közt a szakértelem, vagy a konkrét, részletes érvelés is szerepel. Utóbbira a boldog emberek kevéssé képesek. Három kutatást is végeztek, amelyekben egy zsűri értékelte az alanyok hétköznapi témákkal kapcsolatos érvelését. Az eredmények szerint a boldog emberek 25 százalékkal kevésbé voltak meggyőzőek és 20 százalékkal kevésbé részletesek.
Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a boldogtalanságot kellene választanunk, hiszen a boldogságnak számtalan előnye is van. Elég, ha elfogadjuk, hogy ezen kívül más érzéseknek is van létjogosultsága; és bizonyos szituációkban ez utóbbiak jobban a javunkra szolgálnak. (Forrás: pszichologuskereso.hu)
