A tönkölybúza Délnyugat-Ázsiából származik, innen került Mezopotámiába, majd Európába a bronzkorszakban. Ma csak úgy emlegetik: a harmadik évezred gabonája.

Nálunk, a Kárpát-medencében több ezer éve termesztették, volt, hogy az éhhaláltól mentette meg a lakosságot. Ennek ellenére hosszú időre elfeledett gabonaféle lett, amelyet manapság kezdenek újra felfedezni.

Fehérjetartalma majdnem 20 százalékos, s rendkívül nagy mennyiségben tartalmaz  szelént, amelynek a hiánya a rákbetegségek kialakulásában játszik szerepet. Nagy előnye, hogy fehérjéje szinte teljes egészében hasznosul az emésztés során.

Nem csoda, hiszen minden belső szervünket, a kötőszövetet, izmainkat energiával látja el. Pelyvája antibiotikus hatású, éppen ezért a reformélelmiszerek közül ezt ajánlják leginkább a Candida gomba ellen.

Könnyen emészthető, rosttartalma segíti az emésztést, csökkenti az érelmeszesedés és az infarktus veszélyét. Fogyasztása különösen nagyobb igénybevétel esetén ajánlott (gyermekek, idősek, sportolók, dohányosok).

Nagy fehérje-keményítő tartalma miatt nem hizlal, fogyasztása jóllakottságérzését kelti. A belőle készült ételek kalcium-, magnézium-, foszfor- és szeléntartalma 7-8-szor magasabb, mint más gabonáké. Különlegessége, hogy lisztjéből tojás nélkül is készíthető tészta.

Szénhidráttartalma alacsony, a belőle sütött kenyér akár egy hétig is puha marad. Bármilyen étel elkészíthető belőle, ami fehérlisztből is, így ugyanolyan ízletes a palacsinta, a linzer, a pogácsa...

Készítenek belőle speciális párnákat is, hiszen a benne levő kovasav és ásványi anyagok kisugárzása jó hatással van az emberi szervezetre. Így segít lábfájás, légzési problémák, hát/derék/vállpanaszok esetén, szívproblémákkal küszködőknek vagy azoknak, akik egyszerűen nyugodtan szeretnének aludni.

Fontos, hogy a tönkölybúza magja nem okoz allergiát, s az atka sem telepszik meg benne.

Tönkölybúzát az ökoboltokban, reformélelmiszeres boltokban lehet kapni.