A szaunát már a maják is használták, a római előkelők a fürdőben vitatták a közügyeket, kihasználva a víz párolgásából nyert gőzt. Később aztán elterjedt egész Európában a szaunázás művészete. Érdekes, hogy idővel a közép és dél-európai országok mindennapjaiból kikopott, egyedül a skandináv nemzetek tudták hétköznapjaikba iktatni a rendszeres izzadást. Az áttörést az 1936-os, berlini olimpiai játékok hozták. A finn sportolók ugyanis a szaunát tekintették sikereik kulcsának, ezért szálláshelyük mellett építettek egyet. A sportorvosok érdeklődve kezdték kutatni, hogy milyen összefüggés lehet a gőz és teljesítmény között. Az eredmény nem váratott sokáig magára: a rendszeres izzadás méregtelenít, a forró levegő kiválóan edzi az ereket, így selymes bőrt eredményez és lassítja az öregedés folyamatait. Helyreáll a vízháztartás, relaxálunk és felfrissülünk tőle. Télen minden sejtünket felforrósítja, nyáron szabályozza a kellemetlen verejtékezést.

A finn szauna

A hagyományos vagy finn szauna titka a gőzben rejlik. Minél több gőz fejlődik, annál magasabb a hőfok. A 80-90 fokos hőség és a 20 celsius fokos víz kettősének váltakozásával erősödik a kötőszövet, felélénkül a vérkeringés, bársonyos bőrt eredményezve. Ha a szaunában eltöltött időben aktívan pihenni vágyunk, helyreállítani belső békénket, használjuk aroma-, és illóolajokat. Pár cseppjük elegendő, hogy kellemes és értékes illatanyagukkal elérjük a kívánt hatást. A levendula nyugtató hatású, míg a citrus üdítő illatától felfrissül a szellemünk is.

Hogyan használjuk? A szaunázáshoz idő kell, mert több szakaszra kell osztanunk a bent töltött időt, hogy a kúra eredménye maximális legyen. Fontos, hogy száraz bőrrel lépjünk be a gőzbe, mert a bőr így tud igazán izzadni. Az izzadási folyamatot bontsuk fel 15 perces szakaszokra. Minden gőzben eltöltött negyedóra után jéghideg vízzel zuhanyozzunk le. A tusolás alatt masszírozzuk testünket fokozatosan a szív felé haladva. Testünk-lelkünk imádni fogja a kényeztetést. Egy alkalommal maximum háromszor menjünk vissza a gőzbe, a köztes pihenőszakaszokban ejtőzzünk. A gőzkabinokban minden esetben több lépcsőfok, padsor van. Gyermekek és a forró gőzt nehezebben tűrők mindig az alsó fokon ejtőzzenek. Ha bírjuk, akkor is érdemes itt kezdeni az izzadást, és csak fokozatosan feljebb, a melegebb területekre ülni. Figyeljük testünk reakcióit! Súlyos szív-, vese-, máj és érrendszeri zavarokkal küzdők minden esetben kérjék ki orvosuk tanácsát! Sok esetben számukra a szauna ártalmasabb lehet, mint hasznos.

Hatékony kiegészítője lehet a szaunának, ha az izzadáskor hajunkat is ápolni kívánjuk. A hajpakolás felvitele után nedves törölközőből készítsünk turbánt, így üljünk a forróságban. Az utolsó tus alkalmával használjunk testradírt, lufaszivacsot, dörzskesztyűt, mert a felpuhult bőrről könnyebben távolíthatóak el az elhalt hámsejtek, sőt a narancsbőr nemkívánatos jeleit is hatékonyan kezelhetjük vele. A szaunázás után a kitágult pórusokon keresztül könnyebben szívódnak fel a testápolók és olajok jótékony hatóanyagai is, ezért ilyenkor ajánlatos azokat a bőrbe masszírozni.

Mester Viktória

(folyt.köv.)