„Nekem szerencsém van, mert a gyermekem alternatív iskolájában flottul megszervezték a távoktatást úgy, hogy tisztában vannak azzal, ugyanazt a mennyiséget lehetetlen leadni, mint normál körülmények között. Hiszen nincs, aki megtanítsa a dolgokat, a szülő nem tanár. 8-12-ig órák vannak, testnevelésből például vállalások vannak, ahol pontokat lehet szerezni, ami motiválja a gyerekeket. Aztán 15-16 óráig tanulószoba” – meséli Judit, egy budai általános iskola pszichológusa, aki egyben szülő is. „Ezidő alatt én tudok dolgozni.”
Kell is, ugyanis folyamatosan keresik a szülők és a pedagógustársak Juditot. Még az iskolabezárások első napján írt az érintetteknek, hogy ha nem is személyesen, de elérhető, krízisintervenció vagy tanácsok miatt nyugodtan keressék.
„Ugyan a hosszú, folyamatos foglalkozásokat nem feltétlenül tudjuk átvinni az online térbe, - főleg kicsiknél -, de akik kritikus helyzetben vannak, vagy úgy érzik, szükségük van lelki megsegítésre, kereshetnek. Terápiát amúgy sem tarthatunk az iskolában, de a szokásos 6-10 alkalmas beszélgetéssorozatot most is tudjuk biztosítani.”
A magatartás- vagy figyelemzavaros gyerekek szülei talán bátrabban keresik az otthoni problémákkal, de arról is van tapasztalata, hogy néhány sajátos nevelési igényű gyerekről lekerült az iskolai stressz terhe, s nagyon jól érzik magukat otthon a karanténban. Érkezik hozzá olyan jelzés is, hogy vannak olyan diákok, akik szinte semmit nem tanulnak otthon: nem végzik el a kiadott feladatokat és az online órákon sem vesznek részt.
„Ha egy kamaszról van szó, ez a felszínen egyszerű lustaságnak tűnhet, de e viselkedés mögött húzódhat egy kezdődő depresszió is” – figyelmeztet Judit, aki úgy véli, a járványnak lehetnek majd utólagos következményei a gyerekeknél, már csak azért is, mert veszteségekkel kell számolni akár iskolai, vagy családi szinten.
Visszakanyarodva a napirendre, Judit azt mondja, hogy ebben a bizonytalanságokkal teli időszakban a legjobb dolog egy jól összeállított napirend, ami nagyon protektív tud lenni. Hiszen mindannyiunkban ott van egy alap-szorongás a teljesen ismeretlen helyzettől, amely valljuk be, olykor fenyegető is, hiszen bizonytalan minden. A napirend egyfajta ismétlődés, ami ebben az őrületben kis rendet tesz.
„A tendencia afelé mutat, hogy senkinek sem könnyű, ha össze vagyunk zárva, mert a feszültségeket jobban generálja, ugyanis nem izolációra vagyunk teremtve. Még a kiegyensúlyozottabbaknak is vannak mélypontjai” – mondja arra a kérdésre, hogy a karantén miképp hat a családokra. Összehoz és szétszakít.
Ahol eleve konfliktusokkal terheltebb a családi helyzet, ott az összezártság miatt gyakoribbakká válhatnak a viták, veszekedések, ahol meg nincsenek nagy bajok, ott tud működni. Munkájában azt tapasztalja, hogy érzelmileg is megterhelő ez a negyedik hete tartó helyzet. A családon belüli bántalmazás esélye például a sokszorosára nőhet ebben az izolált és feszült helyzetben, ami azért veszélyesebb most, mert a gyerekek folyamatosan össze vannak zárva a bántalmazóikkal, és nincs belőle kilépési lehetőségük. Nehezebb ilyen körülmények között erre felfigyelni, de egy érzékenyebb pedagógus észlelheti azokat a jeleket, amik erre mutatnak, amire az elmúlt hónapban volt is példa.
Például, hogy a gyerek vonakodik bekapcsolni a kameráját, mert szégyelli, hogy bántalmazás nyomai vannak az arcán, vagy láthatók a környezetén (összetört tárgyak, felborogatott bútorok). Ha ilyesmit tapasztalnak, értesíteniük kell a hatóságokat. Ha hivatalos bejelentés érkezik, a rendőrség és a családsegítő is kimegy a helyszínre. Ez – ritkább esetben - önmagában is tud visszatartó erő lenni, de sajnos, ahol szenvedélybeteg van a családban, ott nehezebb fenntartani az önkontrollt.
Fontos figyelni azokra is, akiknek valamilyen pszichés betegségre, például pánikra való hajlamuk van, mert felerősödhet, főleg, ha nő a halálesetek és megbetegedések száma. Ilyenkor fontos felvenni a kapcsolatot a pszichológussal, pszichiáterrel. A nehézség most az ellátásban az, hogy gyermekpszichiátert találni sem könnyű, mert jelenleg a legtöbb ellátóhelyen csak életveszélyes állapotban lévő gyerekeket fogadnak, akiket mentővel visznek be (öngyilkossági veszélyeztetettség), ezenkívül gyógyszerfelírási lehetőség van az ambulanciákon.
Judit TIPPJEI: napirend, séta, testmozgás, relaxációs vagy imaginációs gyakorlatok.
