A hospice szó szerint menedékhelyet jelent. Nem egy intézmény, hanem segítő kezek összessége, akik azért dolgoznak, hogy a halálos betegségben szenvedőknek kielégítő minőségű élete legyen haláláig.

Erre a szolgálatra manapság nagy szükség van, hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy a kórházak igyekeznek minél hamarabb megszabadulni azoktól a betegektől, akikért már nem tehetnek semmit, ám mivel ma már nagyon ritkák azok a családok, amelyekre az jellemző, hogy több generáció él együtt, a beteg otthoni ellátása, ápolása sincs biztosítva. Pedig nagyon fontos lenne az, hogy a haldokló érezze, hogy szerettei mellette állnak, segítik őt, és meleg érzelmekkel veszik körül.

Ezekben a helyzetekben segít a hospice szolgálat, amelynek ápolói rendszeresen látogatják a betegeket, időseket, enyhítik fájdalmaikat, a beteg és családjának lelki problémáival is foglalkoznak. Ám a szolgálat fenntart úgynevezett hospice-otthonokat is, ahol az igényeknek megfelelően egy- vagy többágyas szobákban helyezik el az embereket, és szakszerűen látják el őket.

Egyes kórházak onkológiai osztályának is van hospice részlege, és néhány helyen nappali szanatóriumokat is fenntartanak, ahonnan a betegeket esténként hazaviszik hozzátartozóik. A szolgálat, az ápolás mindenkinek ingyenes, hiszen "az emberhez méltó halál mindenkinek alapvető joga" (Magyar Hospice Alapítvány).

Ezek a törekvések hosszú múltra tekintenek vissza, gondolhatunk Teréz anyára, aki rendet alapított az indiai utcákon magukra hagyott haldoklók ápolására, de az első ilyen otthonok az Egyesült Államokban nyíltak, elsősorban daganatos betegek ápolására.

A hospice-nak talán nem is az a legnagyobb érdeme, hogy kiveszi a betegeket a magyar kórházak rideg, nemtörődöm környezetéből, bár ez is kétségkívül óriási segítség és minőségi változás a betegek életében. De ezek az elhivatott emberek a lélekkel is foglalkoznak: tapintatosan, de őszintén beszélnek a haldoklóval állapotáról, és mivel ők a halált az élet természetes részének tekintik, ezzel gondozottaik utolsó napjait is megkönnyítik. Köszönjük nekik!

Sz. F.