-Mikor beszélünk orvosi értelemben vett álmatlanságról és mennyire gyakori ez a probléma?
-A legóvatosabb becslések szerint is a népesség minimum egyharmada szenved álmatlanságban, de bizonyos vizsgálatok a népesség 65-66 százalékát találták érintettnek.
Az álmatlanság, vagy másnéven inszomnia lényege, hogy az alvás nem felel meg alapvető funkciójának, folyamata megzavart, tartama megrövidült, s nem vezet a szellemi-fizikai készenléti állapot megújulásához. Krónikus alvászavarról akkor beszélünk, ha az elalvási, illetve átalvási képesség zavara legalább egy hónapja fennáll, és napközbeni fáradtsággal, a teljesítőképesség csökkenésével, stresszel, aluszékonysággal jár.

-Milyen problémákat okozhat a tartós kialvatlanság?
Az alvás nélkülözhetetlen része az életnek, és számos élettani és pszichológiai folyamatot segít elő. Felfrissíti a szervezetet, pihenteti a testet. Normális esetben az alvás testünk számára a regenerálódás ideje. Ilyenkor a szívműködés lelassul, csökken a pulzusszám, lassúbbá és mélyebbé válik a légzés. A pihentető, jó alvás eredménye a felüdülés, a szervezet munkabíró képességének visszanyerése. Ha valamilyen okból a pihentető alvás nem valósul meg, az fáradtság, koncentráció zavar, teljesítmény csökkenés, ingerlékenység formájában jelentkezik a nap folyamán. Egyre több kutatás foglalkozik az alváshiány hosszútávú hatásaival, melyek alapján állíthatjuk, hogy a nem megfelelő minőségű, vagy túl kevés alvás a korábban felsorolt tünetek mellett szerepet játszik az elhízás, a magasvérnyomás, a cukorbetegség kialakulásában is. Az alváshiány mentálisan is befolyásolja az egyén egészségét, a betegek körében depressziós tünetek jelentkezhetnek, a kimerültség pedig társas kapcsolataikat is veszélyeztetheti.

-Mikor forduljunk orvoshoz?
-Az álmatlanság kezelésével az első tünetek jelentkezésekor rendszerint otthon próbálkoznak a betegek. Alvási körülményeiket változtatják, kerülik az esti kiadós étkezéseket, gyakori módszer egy pohár meleg tej vagy gyógytea elfogyasztása lefekvés előtt. Ezek a módszerek egy-egy stresszesebb időszakban valóban jó szolgálatot tehetnek, de ha az alvászavar rendszeresen és hosszú távon jelentkezik, szükségesség válik a háttérben álló okok felderítése. Az orvosi kivizsgálás során fény derülhet olyan alvásbetegségre vagy egyéb - belgyógyászati, pszichiátriai, fül-orr-gégészeti, kardiológiai, pulmonológiai, urológiai - eltérésekre, melyek kezelésével az álmatlanság is megszüntethető. Az álmatlanságot kiváltó okok felderítése után a kezelőorvos feladata annak meghatározása, hogy a kezelés a továbbiakban gyógyszeres, vagy esetleg pszichoterápiás módszerek segítségével történjen.

A felsorolt panaszok tartós észlelésekor mindenképpen javasolt orvosi segítséget kérnünk az alvászavarok kezeléséhez:
-Az álmatlanság a hét több, mint 4 napján jelentkezik.
-Jelentős minőségi zavarokat okoz a nappali tevékenységben: álmosság, aluszékonyság, a szellemi teljesítőképesség romlása.
-Az elalváshoz szükséges idő meghaladja a 30 percet.
-Az alvást legalább három tudatosult ébredés szakítja meg.
-Az ébredés a megszokottnál legalább egy órával korábban következik be.

www.sleepcenter.hu