A házikedvencek igényeinek megfelelő táplálék biztosítása éppúgy a felelős állattartás részét képezi, mint a mozgáslehetőség biztosítása, vagy a betegségek megelőzése– nyilatkozta Dr. Király Péter, a Rex Kutyaotthon Alapítvány alapítója.
Noha a napi többszöri etetés csak egy éves kor alatt indokolt, a kutatás eredményei szerint a kutyatartók többsége (60%) naponta többször is ad kutyájának enni. Többnyire 2-3 alkalommal, de akad, aki ennél többször is. Az ételhez való folyamatos hozzáférés lehetőségét mindössze a megkérdezettek 1,7 százaléka biztosítja kedvence számára.
A kutyatulajdonosok közel háromnegyede (73,9%) állítja, hogy kutyája eledelének kiválasztásakor főként saját tudására támaszkodik. A többiek megközelítően azonos arányban tájékozódnak a kutyaeledel csomagolásáról (13,7%), barátaiktól, ismerőseiktől (12,3%), illetve állatorvosuktól (10,8%). Nagyon kevesen vannak azok, akik egyáltalán nem törődnek ezzel (4,7%).
Az ebtartók 72,6% százaléka szárazeledelt, 69,4 százaléka pedig ételmaradékot is ad kutyájának. 38,8 százalékuk konzervet, 31,7 százalékuk pedig saját maga által készített ételt is tesz eléjük. Tasakos eledelt mindössze 6,5 százalékuk szokott felhasználni.
Az ételmaradékok, és házilag készített ételek azonban többnyire rossz hatással vannak négylábú kedvenceink egészségére. Az emberi táplálékokban fellelhető glutén, illetve gabona- és szójaszármazékok kifejezetten károsak a kutyák számára, és allergiás tünetekhez, megbetegedésekhez és a várható életkor csökkenéséhez vezethetnek.
A Rex Alapítvány négylábú lakói kiváló minőségű állateledelt fogyasztanak. A tapasztalatok szerint az igényes táplálás a menhelyi állatoknál is kiemelt jelentőségű, hiszen így alig fordulnak elő emésztőszervi megbetegedések, és a gazdira váró állatok kitűnő kondícióban kerülhetnek új otthonukba. Az örökbefogadás során az alapítvány munkatársai etetési útmutatóval látják el az újdonsült gazdikat.
---
A kutatást a Butcher’s Pet Care megbízásából a TÁRKI készítette 2011 októberében a felnőtt (a 18 éves és idősebb, állandó lakcímmel rendelkező, nem intézményes háztartásban élő) magyarországi lakosság körében. A kutatás omnibuszos adatfelvétellel, 1011 fő személyes kikérdezésével történt.
