A tapasztalat azt mutatja, lehet a szülésre készülni, lehet gyakorolni a helyes légzést, választhat a kismama zenét, amit majd hallgatni szeretne a szülőszobában, kiválaszthatja a számára legmegnyugtatóbb kellékeket, a vajúdás helyszínét – de az igazság pillanata mégiscsak akkor jön el, mikor megkezdődnek a fájások. Mert akkor hirtelen kiderülhet, hogy minden egész másképp volna jó, mint ahogy azt hónapokon át hittük…

Szabadon vajúdás, háborítatlan szülés

Amikor szülési módszerekről beszélünk, tulajdonképpen nem említhetünk túl sok lehetőséget (lsd. részletesen lent), inkább a vajúdással kapcsolatos lehetőségek változatosak. A háton fekve szülés gyakorlatát valószínűleg a kórházi környezet szilárdította meg, hisz az orvosok ebben a helyzetben könnyebben hozzáférhetnek a babához és a vajúdó édesanyához. Ám számos ősi kultúra bizonyítja, hogy a testhelyzet sokat segíthet a fájdalomcsillapításban és a szülés gyorsabb lefolyásában. A térdelés, a guggolás, az oldalt fekvés mind enyhít a vajúdó anyuka fájdalmain, de mindig szem előtt kell tartani, hogy az ideális megoldás egyénenként eltérő lehet.

Ezt felismerve, a szülészorvosok hozzáállása sokat változott az utóbbi másfél évtizedben – az alternatív szülési módoknak így egyhamar létjogosultsága lett.  A legfontosabb tehát az alkalmazkodás iránya: ne az orvos, hanem a kismama döntsön arról, neki mi a legjobb, és ehhez biztosítson hátteret a szülészorvos. Amit napjainkban alternatívnak nevezünk, az valójában a szülés legtermészetesebb formája. Azt jelenti, hogy a szülő nő a saját igényei szerint vajúdhat, megválasztva a testhelyzeteket, akár sétálhat is, használhat olyan eszközöket – például gimnasztikai labdát –, melyek számára megkönnyítik a fájdalom kontrollálását. Az alternatív szülőszobákban a kismama franciaágyon fekve – a párja kezét fogva -, kádban vagy labdán ülve, sétálva, guggolva, bordásfalba, de még kötélbe kapaszkodva is enyhítheti fájdalmait. Alternatív szülés esetén tehát a körülményeket a szülő nő igényeihez, kéréseihez alakítják, legyen szó a fények erősségéről, zenéről vagy épp csendről, és minden szülési formát támogatnak, amely nem veszélyezteti az anya és a magzat biztonságát.

Gyöngéd születés

“…az újszülött sírva érkezik közénk, de panaszkodó kiáltását senki sem érti meg…”

Ha bepillantunk néhány szülőszobába, többnyire mit látunk: az újszülött a szülőcsatornából nehezen kijutva azonnal idegen kezek közé kerül, majd első ellátása után (a még pulzáló köldökzsinórt a legtöbb helyen rögtön elvágják, szondát dugnak a pici orrába, a nyelőcsövébe, hideg és csípős folyadékot cseppentenek a szemébe, gyakran fejjel lefelé lógatva hurcolják, megmosdatják, erős szálú kefével súrolják végig finom bőrét, megmérik, végül felöltöztetik…) bebugyolálva adják át édesanyjának.

Az egyik legismertebb - Frederic Leboyer nevéhez fűződő - alternatív módszer, az ún. Gyöngéd Születés metódusa szerint a szülést követően a gyermeket az anya hasára teszik és a köldökzsinór elvágásával is várnak addig, míg abban meg nem szűnik a vér áramlása. Az újszülöttet nem fürdetik meg, hiszen a magzatmáz értékes tápanyagokat tartalmaz, amik így a kicsi bőrén keresztül felszívódhatnak. Nagyon fontos az újszülött szeretetteli, türelmes, gyöngéd érintése. Mindemellett nem alkalmaznak sem beöntést, sem gátvágást, helyette aktív gátvédelmet alkalmaznak. A francia orvos a keleti kultúra és filozófia hatására alakította ki ezt a módszert, mely a szültés alkalmával a legzavartalanabb átmenetet próbálja biztosítani a kicsinek. Leboyer a születés utáni pillanatokban a méh által nyújtott környezetet igyekezett újra megteremteni a csenddel, félhomállyal és a meleggel.

A Dr. Illanitz Elemér vezette szülészeti részleg is a háborítatlan szülést pártolja: „Egészségügyi munkatársaink jó előre felmérik a kismama minden igényét, vágyát, félelmét, hisz ez az alapja, hogy a lehető legmegnyugtatóbb légkört teremthessék meg számára. Az alternatív szülőszobában csak minimális orvosi eszköz emlékeztet a kórházi környezetre, a kialakítás, a berendezés egyébként a meghitt hangulatot szolgálja.” A szobában egy emelvényen széles "hencsergő” lett kialakítva, melyen a kismama kényelmesen változtathat testhelyzetet, aszerint, hogy hogyan enyhülnek ettől a fájdalmai. Az emelvény másik felébe süllyesztett kád lehetőséget ad arra, hogy az édesanya kihasználja a meleg víz izomlazító, nyugtató hatását. A szülőszék a gravitáció hatását felerősítve könnyíti meg a gyermek előrehaladását a szülőcsatornában. A kismama maga körül tudhatja a számára legfontosabb személyeket a szülőszobán, komplikáció esetén pedig csak egyetlen ajtó választ el a műtőtől, lehetővé téve az azonnali beavatkozást.

Egyre többen érdeklődnek a vízben szülés, vagyis inkább vízben vajúdás lehetősége iránt is. A kád – éppúgy, mint a bordásfal, a labda vagy a kötél – egy lehetséges helyszín a vajúdáshoz. Kutatások bizonyítják, hogy a vízben vajúdás esetenként enyhébb fájdalmakkal járhat, mert a langyos víz lazítja az izmokat. A kádban ülő kismama ráadásul a víz felhajtó erejének köszönhetően tehermentesíti gerincét, s könnyebben tud testhelyzetet váltani. Egy anyuka a következőket mondta: „…Bár hallottam már olyan véleményt, hogy nem kényelmes, nekem különösen kellemesen hatott. A fájások alatt azért kapaszkodtam rendesen, de tényleg jól esett a meleg vízben üldögélés…” A vízben szülés fokozott orvosi figyelmet igényel, a szülésznek rendszeresen ellenőriznie kell a magzat szívhangját, a méhnyak tágulását, és időben a szülőágyhoz kell kísérnie az édesanyát.

A lényeg: akárhol is szül és akármilyen módszert is választ magának a kismama, a vajúdás és a szülés során minél kevesebb olyan körülmény zavarja meg a kismamát, ami elvonhatja figyelmét a szülés folyamatáról, és kizökkentheti nyugalmából.

„A terhesség és a szülés során nagyon hangsúlyos az anya nyugalma. Úgy vélem a szorongás, a biztonságérzet elvesztése rengeteg nem várt komplikációhoz vezethet. A biztonságérzet pedig könnyebbé, gördülékenyebbé teszi a folyamatot, így lesz a gyermek érkezése varázslatos élmény. Komolyan vesszük a feladatot, hogy mindenre felkészítsük a kismamákat, s ne bíráljuk, hanem támogassuk őket döntéseikben” – fűzi hozzá Illanitz doktor.

Forrás: www.drrose.hu