Minden emberi sejtben 46 (=23 pár) kromoszóma található, melyből 44 az ún. testi kromoszóma és kettő a nemi kromoszóma. A testi kromoszóma párokat 1-22-ig terjedően számokkal, a nemi kromoszómákat X, illetve Y betűvel jelöljük. Férfiakban egy X és egy Y, nőkben két X kromoszóma található. X kromoszóma nélkül nem lehet létezni.

 A kromoszómák azért érdekesek, mert a nemi kromoszóma határozza meg, miként éljük majd le életünket: férfiként vagy nőként. Felmerül a kérdés, hogy fel lehet-e nőni egy kisfiúnak kislányként? Az egypetéjű ikrek egyneműek. Egyetlen kivételről tud az orvostudomány, amikor két kisfiú közül az egyik lány lett. Egy baleset következtében az egyik kisfiú megsérült, azt tanácsolták az orvosok, hogy műtsék meg, s legyen lány. Sokáig nem is volt semmi gond a kisfiúból lett kislánnyal. Fiús lány volt, fiúk társaságában volt, fiúsan viselkedett. Most már harminc felé van a testvérpár, s a "lány" képtelen nőként viselkedni, csődtömeg az élete. Tehát a nemek kérdésében sokkal többről van szó, mint a szociális környezet hatásáról.

 A kromoszóma módosulások két legfontosabb formája: a Turner-szindróma esetén az egyik női X-kromoszóma mellől hiányzik a második (X0 genotípus). Jellemző az alacsony növés, a nyaki redő (pterygium colli), a tarkóra mélyen lekúszó hajvonal, fejletlen emlők, hüvely, méh. Mindkét petefészek helyén kötőszövet ("csíkgonád") található. Gyakori az enyhe értelmi fogyatékosság. Az élettel egyébként jól összeegyeztethető rendellenesség mellett meddőség lép fel. A Klinefelter-szindróma oka a női nemi kromoszómák többlete. Így a férfiakra jellemző XY nemi kromoszómapár helyett XXY, XXXY, stb. kromoszómák találhatók. A beteg jellemzően magas növésű, széles csípőjű, keskeny vállú. A zsír- és szőrzeteloszlás nőies. A pénisz és a herék többnyire alulfejlettek. A beteg normális nemi életre képes lehet, de gyermeknemzésre nem. A herékben spermiumok nem termelődnek, a csírahám degenerálódott.

A tudományos írások nagyon régóta elkülönítenek két fogalmat, a biológiai nem ('sex') és a társadalmi nem ('gender') fogalmát. Az első a két nem anatómiai, biológiai különbözőségeire utal, a gender viszont mindazokra a társadalom által konstruált és megélt tapasztalatokra, elvárásokra, normákra, eszmékre, amelyek a két nemhez kapcsolódnak.

Az endokrinológusok szerint a nemi különbségek velünk születettek. Van egy női hormon, az oxitocin, mely az anyaságért felelős. A nők kevésbé érzékenyek a stresszre, ez épp az utódgondozással függ össze. Ha gyereket kell nevelni, akkor nincs erő és idő stresszelni. A hazai kutatások is azt igazolják, hogy a nők könnyebben birkóznak meg a stressszel, mint a férfiak. A Los Angeles-i egyetem tudósai is közzétettek egy hasonló eredményt mutató tanulmányt. A jelenség magyarázatát egy oxitocin nevű hormonban vélik felfedezni. Az oxitocin stresszhelyzetekben termelődik, embereknél és állatoknál egyaránt. Ez a hormon megnyugtat, oldja a félelmet és elősegíti a kapcsolatteremtést. A férfi szervezet is termeli ezt a hormont, de hatását valószínűleg csökkentik a férfihormonok. A férfiak harccal vagy elfutással reagálnak a stresszre, a nők ezzel szemben a védekezés és a kapcsolatteremtés taktikáját alkalmazzák. A nők tanácsot kérnek, a férfiak nem.

Sok évtizedes megfigyelés azt mutatta, hogy a nők a menstruáció ideje alatt ritkán kaptak infarktust. Ezzel szemben ma több nő kapja el a férfibetegségnek tartott szívinfarktust. Ez azzal függ össze, hogy a hagyományos női szerepek megváltoztak. A nők "outside home" szerepbe kerültek, mely igényli a stresszt. Az otthonon kívül színre lépett a férfias nő, aki nem különbözik helytállási képességében a férfi társától. Az otthon, gyermeki, stresszmentes légköre megváltozott.

Az örök kérdés a nők esetében, hogy család vagy karrier, vagy mindkettő, de akkor hogyan egyeztessük össze? Ranschburg Jenő, pszichológus szerint választani kell: utód vagy karrier. Minden nőnek joga van férfiként élni, férfi módra karriert csinálni, hiszen a képességeik megvannak hozzá. Az sem elítélendő vagy káros, ha egy nő egyedül vállal gyermeket. A lényeg, hogy legyen férfi modell a gyermek számára, az lehet a nagypapa, nagybácsi, családi jó barát is, - csak legyen! Ugyanígy azonos neműek is lehetnek nagyon jó szülők, csak biztosítsák gyermekük számára a példaképet.

A stressz betegségek abból fakadnak, hogy a nő neurotikussá válik az otthonon kívül. Azáltal, hogy a szocializmusban a nők nagy arányban vállaltak munkát, elhagyták a családanya szerepet. A népességfogyás oka nem a szegénységben keresendő, hanem a hozzáállásban, az új szerepekben.

Ranschburg Jenő üzenete József Attila tollából:

" (...) de mi férfiak férfiak maradjunk

és nők a nők - szabadok, kedvesek

-  s mind ember, mert az egyre kevesebb..."

(Az írás Ranschburg Jenő egy előadása alapján készült.)