A pollenallergia sok ember érint Magyarországon.
„A napokban várható az idei parlagfű pollenszezon tetőzése. Jelenleg országosan nagyon magas a pollenterhelés, helyenként akár extrém magas is lehet a parlagfű virágporának koncentrációja. A héten a megerősödő szél tovább fokozhatja a pollenterhelést, melyen számottevően az átmeneti záporok sem enyhítenek. … Az elkövetkező két hétben továbbra is erős tünetekre számíthatnak a parlagfű pollenre érzékenyek.” – tette közzé tegnap a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Azt sajnos nem közölte, hogy a pollenallergiát elsősorban a légszennyezés csökkentésével lehetne megelőzni.
Az emberi szervezet az evolúció során alkalmazkodott a pollenekhez, tehát önmagukban általában nem károsítják az egészségünket. A pollenallergiában szenvedők rohamosan növekvő száma elsősorban annak a következménye, hogy a légszennyezéssel a virágport is számunkra ártalmassá tettük
– állapította meg Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport programvezetője.
Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) kutatásai már két évtizeddel ezelőtt kimutatták: általánossá vált, hogy a pollenek felületén megragadnak a különböző légszennyező anyagok.
A 2000-es években a budapesti levegőből vett mintán jól láthatók a fekete koromszemcsék, amelyek megtapadnak a (piros színnel kiemelt) pollen felületén – mikroszkópos nagyítás (A képet az OKI Kísérletes Higiénés Osztályának akkori vezetője, dr. Farkas Ildikó juttatta el a Levegő Munkacsoportnak.)
A témáról így írt már 1995-ben Müller Mária főorvos, gyermek-allergológus (1998-ban bekövetkezett haláláig a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének alelnöke):
„…a parlagfű pollenfelülete a buzogányfejre emlékeztet. Erre rátapadnak a levegőben lévő koromszemcsék, és a pollen így kerül a nyálkahártyára. Itt a koromból kátrány képződik, mely elősegíti a pollenszemcse átjutását a nyálkahártyán. A szervezet immunrendszere megpróbál védekezni az idegen anyag ellen, és így jön létre az allergiás tünetegyüttes.”
(Azt, hogy mennyire különbözik ugyanazon virágfajta pollenjének felülete tiszta levegőjű környezetben és szennyezett levegőjű környezetben miként változik meg egy pollen felülete a légszennyezés hatására, jól szemléltetik a researchgate.com által közzétett elektronmikroszkópos nagyítású képek.)
Rudnai Péter főorvos, az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) Környezetepidemiológiai osztályának vezetője pedig már egy 2001-ben tartott konferencián elmondta: „A légszennyezésből származó illékony szerves molekulák a port ragadóssá teszik. Minél ragadósabb a por, annál több kötődik a pollen (tüskés) felszínére. A pollenben ilyenkor lényegesen nagyobb mennyiségű allergén fehérje is képződik.”
„Az elmúlt évtizedekben számos kutatás mutatta ki, hogy a fűtésből, a közlekedésből és egyéb emberi tevékenységből származó szennyező anyagok a számunkra egyébként ártalmatlan pollent méreggé változtatják. Tanulmányok sora bizonyítja ugyanakkor, hogy sokkal egészségesebbek és tovább élnek azok az emberek, akik környezetében növények, fák vannak, mint azok, akiknek nem adatott meg, hogy ilyen környezetben éljenek. Ezért minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy óvjuk a zöldfelületeket – többek között a fűtés, a közlekedés és más emberi tevékenység okozta légszennyezéstől is. Ne tegyük a fákat és más növényeket barátból ellenséggé!”
– állapította meg Horváth Zsolt agrármérnök, a Levegő Munkacsoport szakpolitikai munkatársa.
De mi is az a pollenallergia?
A szezonális allergiás tünetek megjelenését különböző növények virágpora, pollenek belélegzése okozza. Valakinél a nyírfa, a mogyoró, a pázsitfűfélék virágzása idején jelentkeznek a panaszok, de a legtöbben a parlagfű pollenszórásakor tapasztalják az allergiás tünetek megjelenését. Hazánkban a leggyakoribb allergiát okozó növény, a parlagfű augusztus közepétől egészen október közepéig szórja a polleneket, de az időjárás függvényében a szezon akár ki is tolódhat.
Ezt is olvasd el:
- 5 tanács, ami most jól jön a pollenallergiásoknak
- ParlagfűPollen No Egyesület: egészségügyi vészhelyzet van
