Az ártalmak csökkentésére azonban mára új tudományágak születtek, és némi befektetéssel, illetve annál nagyobb odafigyeléssel a szem, a gerinc, a bőr és egyebek károsodása megelőzhető.

 Miközben az informatikai eszközök terjedésének előnyeiről beszélünk, nem szabad megfeledkezni a helytelen használatukból eredő problémákról sem. Hiszen azok felismerése után tenni lehet a megszüntetésük és a megelőzésük érdekében.

A képernyő előtti munkavégzés - témánkat ezúttal szűkítsük le erre - ártalmait több mint húsz éve kezdték komolyabban kutatni, és ennek eredményeként Európában már 1990-ben megszületett az akkor még Európai Közösség Tanácsának irányelve "A képernyős munka minimális munkabiztonsági és egészségügyi követelményei (90/270/EEC)" címmel. Magyarországon az 50/1999 EÜM rendelet igyekezett pontosan körülírni, hogy egyáltalán melyek azok a munkahelyek, ahol ki kell alakítani az úgynevezett képernyős munkavégzés biztonságos feltételeit. Így az előírások nem vonatkoznak például a hordozható rendszerekre és a kisablakos, elektronikus írógépekre.

 Baljós jelek

A képernyő előtt az összetett terhelés miatt gyorsan elfáradunk, mind szellemi, mind fizikai értelemben. Hiszen például a szemnek egyszerre kell alkalmazkodnia az adatbevitelhez szükséges dokumentum, a billentyűzet és a képernyő távolságához. Az első aggasztó tünetek ebből fakadóan a homályos távolra látás, a vörös, fájó szemek, a fejfájás, a vibrálás, a kettős látás. Továbbá a kényszeres testtartástól - a hát, a nyak és a fej hosszú ideig tartó statikus helyzete miatt - megfájdulhat a test teljes vázrendszere.

Az izmok és a csontok rendellenességeire lehet számítani. Sőt pszichológiai problémák is előfordulhatnak, mint például a motiváció elvesztése. Kialakulhatnak az ülőmunka hagyományos betegségei is, mint az aranyér, a comb nyomása miatt pangás a visszerekben, a kismedencében.

Az ártalmak csökkentése érdekében a legkönnyebben megfogadható tanács, hogy 50 percnél több időt ne töltsünk egyhuzamban a képernyő előtt. Az óránkénti tíz perc pihenőidőt egyébként az 57/199 NM rendelet alapján mindenkinek kötelező biztosítani, méghozzá azzal a szigorítással, hogy a pihenőidőket nem lehet összevonni.

Szabványosított ergonómia

A számítógépes munkahely ergonómiai követelményeit az ISO 9241-es nemzetközi szabványsorozat rögzíti, illetve az ANSI-HFS-1988.

Ha szeretnénk ezeknek megfelelni, akkor többek között figyelni kell az asztal méretére: kényelmesen férjenek el alatta a lábak - ezért nem szerencsés, ha az asztal alá kerül a számítógép háza -, és a kezeket ne kelljen felfelé emelni. A bevezetőben említett uniós jogszabályhoz tartozó ellenőrző-lista szerint, ha az asztal nem állítható, akkor a magassága legalább 720 milliméter legyen, lapjának mérete személyenként legalább 1600 széles és 800 milliméter mély.

Az asztalnál is fontosabb a megfelelő szék kiválasztása, ami segít, hogy a gerinc természetes tartásban, egyenesen maradjon és a csigolyákra nehezedő nyomás egyenletes legyen.

Ez azzal érhető el, ha az ülőalkalmatosság állítható magasságú, és az ember lábszárai és a felkarok majdnem függőlegesek, a combok majdnem vízszintesek, és a talpak stabilan megtámaszthatók a földön vagy a lábtartón.

A következő fontos szempont a világítás.

Ez ugyanis csak akkor megfelelő, ha a képernyőn nincsenek zavaró tükröződések. A kutatók szerint 100-200 luxos világítás mellett lehet a legjobban látni a képernyőt - míg az olvasáshoz 500 luxos kell -, ami a legegyszerűbben egyetlen gyenge lámpával érhető el. Ám mivel senki nem érzi jól magát huzamosabb ideig a csaknem sötétben, ki kell használni a természetes fényt. Ahol ez nem lehetséges, ott vibrációmentes fénycsöveket válasszunk és oszlopra helyezett lámpát, ami a mennyezetről visszaverődő fénnyel világítja meg a helyiséget. Javasolt a kétkomponenses - egy indirekt és egy helyi - megvilágítás, ám ahhoz, hogy eredményes legyen, 3-5 méter belmagasságra és világos, zárt mennyezetre van szükség.

Természetesen ügyelni kell arra is, hogy a berendezések ne okozzanak zajt, és ne bocsássanak ki akkora hőt, hogy az kellemetlen érzést okozzon a gépen dolgozóknak. Ideális hőmérsékletként a munka-egészségügyi szakemberek 21-23 Celsius-fokot javasolnak.

Az eszközök kiválasztása

Korábban különösen sokat beszéltek a szakemberek a képernyő sugárzásának ártalmairól, ami valóban a legkomolyabb károsodásokat okozhatta. A ma kapható monitorok azonban eleve alacsony sugárzásúak, ami még tovább javítható külön szűrővel vagy speciális szemüveggel.

A modern gépeknél is gondot okozhat azonban, ha a monitor előtt elektrosztatikus mező alakul ki a negatív töltésű emberi arc és a pozitív töltésű képernyő között. A környezetből származó részecskék ugyanis ennek hatására feltöltődnek, és az arcra kerülhetnek, ami károsítja a bőrt, illetve allergiás érzékenységhez vezethet. Ezt gyakori szellőztetéssel, esetleg párásítással előzhetjük meg. És persze jó minőségű monitorral, amin azért sem érdemes spórolni, mert az életlen, vibráló képen a legjobb szűrő sem képes segíteni.

Az már inkább, ha betartjuk, hogy minimum 50-70 centiméter legyen a monitor és a szem közötti távolság, ami persze a monitor méretétől és típusától is függ (LCD esetében lehet kisebb). Egy 1999-ben végzett kísérlet eredménye szerint a 90 centiméteres távolságot érezték az emberek a legkedvezőbbnek, de a 17 colos és ennél nagyobb képernyő esetében akár 110 centiméter is lehet. Fontos, hogy a monitor szemben legyen.

A billentyűzet használata a kar, a váll és a törzs izmainak folyamatos aktivitásával jár, és egyes ajánlások szerint a jobbkezes felhasználóknak kedvezőbb lenne, ha jobb felől elmaradna a numerikus rész, mivel így közelebb kerülne a test középpontjához az egérpad. Ez a megoldás azért is jó lenne, mert a könyök leereszthető lenne gépelés közben, és megelőzhető, hogy az egér gyakori használatából csont- és izomrendszeri rendellenességek alakuljanak ki. Optimális esetben a billentyűzet 30, az egér 22 centiméterre van a használójától. Mivel az egérrel és a billentyűzettel végzett munka során az alkart meg kell támasztani, ez megkérdőjelezi az asztal alá gördíthető billentyűzettartók praktikusságát.

Szoftverergonómia

Miközben az egyik legdrágább része egy informatikai munkahely létrehozásának a szoftverek beszerzése, a legritkábban gondolnak az érintettek arra, hogy a racionális szempontok mellett - ára, funkciói, kapcsolódása a már meglévő szoftverekhez és a többi - felmerülnek emberi aspektusok is.

Az egyes programok szolgáltatási lehetőségei és teljesítménypotenciáljai ugyanis igen szélesek, míg az ezeket alkalmazó ember pszichés, kognitív lehetőségei korlátozottak. Ezért igen nagy lehet a munkavégzés során a hibalehetőség, és alacsony a programban meglévő lehetőségek tényleges kihasználása. A szoftverergonómia ma már külön tudományág, amely - szemben a monitorral, billentyűzettel, egérrel és egyebekkel foglalkozó és elsősorban a fizikai jellemzőket vizsgáló hardverergonómiával - az eszközök alkalmazásához szükséges szellemi funkciókat elemzi. Vagyis az, hogy egy szoftver alkalmas-e arra a feladatra, amire szánjuk, vagy sem, elsősorban attól függ, mennyire könnyen használható, illetve igazodik-e a számítógép-kezelő ismeretszintjéhez. Világos-e a menürendszere, funkcióképes-e, vannak-e benne önellenőrzési pontok, van-e lehetőség a hibás műveletek visszavonására, és egyáltalán, mennyire megtanulható.

A mobilok és a sugárzás

Amióta a mobiltelefonok megjelentek, azóta vitatéma, hogy sugárzásuk káros-e az emberi szervezetre, vagy sem. Az aggódók kísérletekre, tanulmányokra hivatkoznak, a gyártók és forgalmazók pedig cáfolnak. Legutóbb az látott napvilágot, hogy a harmadik generációs mobiltelefonok fejfájást, émelygést, hányingert okoznak. Legalábbis egy október elején megjelent tanulmány - amelyet három holland minisztérium finanszírozott - szerint. "Mivel a szervezetre gyakorolt hatások meglehetősen enyhék, egyelőre nem bizonyított, hogy bármilyen jelentőségük lenne egészségügyi szempontból" - közölte máris a mobiltelefon-szolgáltatók érdekeit képviselő szövetség, a GSM Association. Azt a tanulmány készítői is elismerik, hogy addig nem lehet tényként kezelni az eredményt, ameddig más, hasonló vizsgálatok nem támasztják alá azokat. Bár ezúttal a mobilkészülékek mellett a bázisállomások egészségügyi hatásait is vizsgálták, amelyek a készülékeknél kisebb erősségű, de folyamatos jelet bocsátanak ki, és ez mindenkit érint az állomás hatósugarában, nem csak a telefonálókat. A tanulmány végül is azt állítja, hogy "a 3G mobilhálózatok statisztikailag jelentősnek számító hatást gyakorolhatnak a felhasználókra, míg a jelenlegi, második generációs hálózatok esetében semmilyen hatás nem volt kimutatható". A különbség elsősorban abból adódik, hogy a harmadik generációs UMTS hálózatok magasabb frekvenciasávban működnek, mint a jelenleg általánosnak számító második generációs rendszerek.

 Fontos tudni!

Az óránkénti tíz perc pihenőidőt mindenkinek kötelező biztosítani, méghozzá azzal a szigorítással, hogy a pihenőidőket nem lehet összevonni.

 Az ártalmak csökkentése érdekében a legkönnyebben megfogadható tanács, hogy ötven percnél több időt ne töltsünk egyhuzamban a képernyő előtt.