Karol Jozef Wojtyla, vagy ahogy a világ jobban ismeri: II. Pál Pápa, színésznek tanult, majd a háború alatt papi tanulmányokat kezdett az első lengyel pápa, akit nagy meglepetésre választottak 1978-ban pápává. Miközben elődeivel ellentétben sokat tett a történelmi egyházak megbékéléséért, erősen konzervatív nézeteket vallott a család és a szexualitás kérdéseiben.

A legtöbb főpap olyan, mint Isten képviselője az emberek előtt-most volt egy, aki ennek nem az ellenkezője, de legalább a fordítottja is volt. Minket képviselt a Mindenhatónál, s hangsúlyozottan nemcsak a saját híveit, hanem az egész emberiséget. Sőt: bámulatosan könnyed hitelességgel megjelenítette magát az emberséget, legalábbis a lényegét: a méltóságot. Papi méltósággal, az emberi méltóságot, és fordítva, minden lehetséges és lehetetlen helyzetben. Felmutatta a szó szoros értelmében is, hagyva magát mediatizálni, törődöttként, elesettként, magatehetetlenként is. Hosszú és nyilvános agóniája az utolsó szolgálata volt annak, hogy a méltóságot soha, senki, semmilyen okból és címen nem veheti el az embertől, akár hiszi, akár nem, hogy az Istentől való.

 - 1920. május 18-án születik Wadowicében

- 1942-ben kezdi meg papi tanulmányait

- 1946. novemberében pappá szentelik

- 1964-ben VI. Pál Krakkó érsekévé nevezte ki.

- 1978. október 16-án választják a katolikus egyház fejévé.

- 1979-ben az első pápa aki ellátogatott Auschwitzba

- 1981. május 13-án merényletet követnek el ellene

- 1991-bwen kiderül, hogy Parkinson kórban szenved

- 1995-ben kiadja az Élet evangéliuma- című meghatározó enciklikáját

- 2000 márciusában a zsidó-keresztény megbékélés jegyében Jeruzsálembe látogat

Három ördögűzés  

 A pápa sajtóértesülések szerint három ördögűzést végzett el hivatali ideje alatt, mindegyik alkalommal fiatal nőkből űzte ki a gonoszt: 1982-ben egy földön fetrengő nőt szabadított meg, 2000 szeptemberében pedig a Szent Pétet téren egy "nem evilági hangon és nyelven" sikítozó nőből űzte ki a sátánt félórás munkával, miután ez a Nemzetközi Ördögűző Szövetség fejének nem sikerült. Az őrület jelei később ismét előjöttek a nőnél. Harmadik alkalommal egy huszonnégy éves nőn segített.

 Karol Jozef Wojtyla 1920. május 18.-án született a Krakkótól ötven kilométerre fekvő Wadowicében. Karol Wojtyla nyugalmazott katonatiszt és szabó, és Emilia Kaczorowka tanárnő két fia közül ő volt a fiatalabb. Wadowicébwen járt gimnáziumba, majd 1938-ban a krakkói Jagelló Egyetemre iratkozott be. Ezzel párhuzamosan egy színésziskolában is járni kezdett. Miután a náci megszállók bezárták az egyetemet, egy kőbányában, majd egy vegyi üzemben vállalt munkát.

 1942-ben kezdte meg papi tanulmányait a krakkói érsek által vezetett, illegalitásban működő szemináriumban. Ugyanebben az időben tevékenyen közreműködött a "Rabszódikus Színház" nevű, titokban működő színtársulat munkájában. A második világháború után folytatta tanulmányait az újból megnyitott krakkói szemináriumon és a Jagelló Egyetem teológia szakán.

 1946. novemberében pappá szentelték, majd Rómába küldték, 1948-ban lett a teológia doktora, doktori disszertációját Keresztelő Szent János műveiről írta. Papi hivatását lengyel emigránsok között gyakorolta Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában. 1948-ban visszatért Lengyelországba, ahol Krakkó több parókiájában papként tevékenykedett, illetve 1951.-ig ő volt a városi egyetem káplánja.

 Ezután újból filozófiai és teológiai tanulmányokba fogott. Később a teológia és az etika professzora lett a krakkói és a lublini egyetemen. 1964-ben VI. Pál Krakkó érsekévé nevezték ki, 1967-ben pedig bíboros lett.

 1978. október 16.-án választották a katolikus egyház fejévé. Az első szláv származású pápa a II. János Pál nevet választottam közvetlen elődje, I. János Pál iránti tiszteletből. 455 év után ő lett az első nem olasz pápa.

 Aki meghökkentően komolyan vette azokat az egyetemes értékeket, amelyeket legtöbbünk sosem vesz teljesen komolyan. És akik komolyan veszik hajlamosak ezen értékek nevében a leginkább értékellenes szavakra és cselekedetekre is. Persze, nehéz hithűnek lenni kísértések közepette, s ha sikerül, rögtön fenyeget a bigottság kísértése. Az igazság-tudat gyilkos gőgje, a tiltás, a büntetés, az inkvizíció. Róma legutóbbi főpapja szerencsés volt: sajátjaként élhette meg az emberi alapértékeket, meg bírt küzdeni az önfelmentő kísértésekkel, de el tudta kerülni az erre való túlzott büszkeség főbűnét is. Ki tudta nyitni magát, és ahogy sokan fogalmaztak: megnyitotta az egyház kapuit.

 Nem csak az ablakból prédikált, hanem bátran és tudatosan ment az emberek közé, és vonult be többek között úgy a történelembe, és a rekordok könyvébe, mint a legtöbbet utazó Pápa, hiszen több mint száz pápai látogatást tett Olaszországon kívül és több mint 130-at Olaszországon belül. Eddigi 27 éves pápasága alatt több mint ezer találkozót és audenciát tartott politikusokkal, kormány- és államfőkkel. II. János Pál volt az első pápa, aki meglátogatott egy zsinagógát, és szintén elsőként látogatást tett az auschwitzi holokauszt emlékműnél. Legtöbb alkalommal Lengyelországot, Franciaországot és az Egyesült Államokat, Mexikót és Spanyolországot kereste fel, nem látogatott el viszont Kínába, Kelet-Timor kivételével Indonéziába, illetve Oroszországba.

 II. János Pál a rendszerváltozás után két alkalommal, 1991 augusztusában, és 1996. szeptemberében tett apostoli látogatást Magyarországon. II. János Pál a rendszerváltás után három magyart avatott boldoggá, Apor Vilmos és Romzsa Teodor mártírpüspökök után legutóbb 2003. márciusában Batthyány-Strattmann Lászlót.

 Miközben világszerte elismerést váltott ki külföldi misszióival, meglehetősen konzervatív nézeteket vallott, aminek a szentszéken belül és kívül is akadtak ellenzői. 1995-ben adta ki az Élet evangéliuma kezdetű enciklikáját, amiben kategorikusan elutasította az abortusz, a melegházasság a válás és az eutanázia intézményét, aminek következménye elemzők szerint a katolikus hívők eltántorítása lett.

 Liberális és szociálisan érzékeny nézeteket vallott ugyanakkor a halálbüntetésről, illetve a fejlődő országok adósságállományának elengedésének kérdésében.

 Mint azt fentebb említettem, János Pál kinyitotta az egyház kapuját, és tudta, hogy globalizált hitvilágpiac van, és a sok konkurens között az övének is csökken a versenyképessége. Nem szégyelt show-man-nek állni a világtévében. Ettől azonban csak szupersztár lett volna, egy a sok közül.

 Az lett, de akkor elkezdte csinálni azt, ami tényleg forradalom. Rendben, a legtöbb ember semmit sem, vagy csak nagyon keveset tud lendíteni a világ szekerén. Rendben, nagyon-nagyon sokan a saját kátyújukból sem képesek kiemelkedni. De arra mindenki képes, hogy magával vagy társaival olykor átbeszélje: vajon nem jobb-e úgy leélni azt, amennyi éppen jut, a kölcsönös szeretet, tisztelet, megbecsülés és szolidaritás józan mértékében?

Párbeszélni akart, tucatra tanulta a nyelveket, gyakorolta a meghallgatást. S tiszte szerint egy pillanatra sem tévesztette szem elől, hogy fő dolga a római katolikus egyház és vallás pozíciójának világméretű erősítése. Nem is vette rossz néven, ha politikai és vallási ellenfelei támadták. Maga is tudott, akart is az ellenfele- ellenfele lenni. A harcokat föladni méltatlan volna egymilliárd ember főpásztorához,

 Karol Wojtyla, II. János Pál pápa az emberi méltóság harcos papja volt. Kortársai szemében az egyik legnagyobb személy és jel, minta, kép.

 Egyik utódja majd minden bizonnyal szentté avatja, világi és egyházi teljesítményét az utókor ítéli meg.

 Egyben mindörökké megváltoztatta a pápaságot: minden következő főpásztorának szentírás, hogy a nyáj nem alárendeltekből, hanem emberekből áll.

 Adassék hogy minden utóda legalább megközelítse őt, ebben a méltóságban is.

 Betegeskedő utolsó évtized

 II. János Pálról - aki túlélt egy, 1981. május 13-án ellene elkövetett merényletet is - egy 1991-es sebészeti beavatkozás során derült ki, hogy Parkinson-kórban szenved. A kilencvenes évek második felétől gyakran küszködött egészségügyi problémákkal, 1994-ben combcsontját törte e, 1996-ban a vakbelét kellett eltávolítani.

 2004 márciusában vette át a harmadik leghosszabb ideje regnáló pápa címét az akkor már nyolcvannégy éves egyházfő nyilvánvaló testi gyengesége ellenére, utasította vissza esetleges lemondásáról szóló híreszteléseket, és Vatikán orvosait arra kérte, amíg lehet, tartsák őt életben.

 Ez múlt hét szombatig sikerült.

 És a végére egy kis személyes élmény, vagy gondolat: számra négy megható pillanat marad meg II. János Pálból.

 Az első, amikor az ellene merényletet elkövető oroszok által felbérelt fejvadászhoz ellátogatott a börtönbe, és megbocsátott neki.

 A második, amikor a Vatikánba fogadott több bréktáncos fiatalt, akik előtte mutatták be tudományukat.

 A harmadik, amikor, miután ki akart engedni az ablakon két fehér galambot, azok kétszer is visszaszálltak a dolgozószobájába, és nevetve csak legyintett egyet, miközben segítő a háttérben kergették a galambokat.

 A negyedik mikor Teréz Anyával találkozott.

Felhasznált irodalom:

-         Index

-         Füzes Oszkár Népszabadság: Méltóság

MÓRITZ MÁTYÁS