Budapesten folytatódik a tavaly elindult tendencia, miszerint a külső pesti kerületek látványosan drágulnak, ugyanakkor a fővárosi ingatlanok átlagára a 15 százalékos országos aránytól némileg elmaradva, az első félévben - úgymond- mindössze - 12 százalékkal emelkedett.
A megyeszékhelyek közül kiugróan, 23 százalékkal drágult Szekszárd, ahol azonban a lakások átlagos négyzetméterára még mindig csak 226 ezer forint, s ezzel a nagyvárosok középmezőnyébe tartozik. Ugyanakkor a hasonló árszínvonalat képviselő Szombathelyen az első félévben – a nagyvárosok között egyedüliként – csökkent az átlagár, igaz, mindössze 4 százalékkal. Kecskeméten átlag felett, 18 százalékkal emelkedtek az ingatlanok árai, így Bács-Kiskun megye székhelye a legdrágább nagyvárosunkká vált, 310 ezer forintos négyzetméterárral. A hasonló árfekvésű Győrben ugyanis hosszú áremelkedési periódust követően idén eddig visszafogottan, mindössze 4 százalékkal növekedtek a lakások átlagárai.
Az első félév adatai alapján a megyékben hasonló tendenciák bontakoznak ki: bár Vas és Pest megyében ugyan kissé mérséklődtek a lakásárak, de ott már korábban is elérték az országos átlag 67-73 százalékát. Komárom-Esztergom megyében és Zalában vélhetőleg a viszonylag alacsony bázis az oka annak, hogy most kiugró, 19 és 22 százalékos növekedés látható, de az árak még így is az országos átlag mindössze 57-62 százalékát érik csak el.
Az országban legolcsóbban Nógrád megyében lehet ingatlant vásárolni, ahol az átlagos négyzetméterár nem éri el a 80 ezer forintot sem, vagyis a főváros V. kerületéhez képest itt kevesebb, mint tizedéért lehet lakáshoz jutni.
Az ingatlanok iránti keresletet némileg visszafoghatja, így az árak növekedését elvileg mérsékelheti, hogy a Magyar Nemzeti Bank tovább szigorított a jelzáloghitelezés szabályain. Ugyanakkor a lakásépítéseknél alkalmazott kedvezményes általános forgalmi adó jövőre esedékes kivezetése élénkítheti az előrehozott újlakás-vásárlásokat, amelyek így tovább növelhetik a keresletet és az árakat is, elsődlegesen ebben a szegmensben, ám áttételesen a használt lakások piacán is.
- Az első féléves számokból még nem lehet végleges következtetéseket levonni az éves folyamatokról, ezek pusztán időközi pillanatfelvételnek tekinthetők - teszi hozzá Valkó Dávid ingatlanpiaci szakértő, aki szerint az egész éves adatok ugyan még módosulnak, de az alapvető tendencia aligha törik meg: folytatódik a dinamikus ingatlanár-növekedés.
