Sok leendő apuka fejében foganhat meg a kérdés – akár környezete hatására, akár másoktól függetlenül, a benne felmerülő kétségek miatt –, amikor kedvese áldott állapotba kerül, hogy valóban övé-e a gyerek. A partnereiket gyakran váltogató hölgyek is elbizonytalanodhatnak, amikor pozitívra vált a terhességi teszt, hogy vajon ki lehet a gyerek apja. A családi drámák többnyire teljesen váratlanul bontakoznak ki, és sok esetben nem maradnak meg a család belügye szintjén, hanem a nyilvánosság előtt zajlanak, ezzel még inkább nehezítve a gyakran már-már tragikomédiába forduló történetben szereplő személyek helyzetét. A kínzó kérdésekre az eddig csak krimikben és orvosi filmekben látott laborvizsgálatok adhatják meg a választ, amelyeket ma már bárki igénybe vehet. Az úgynevezett apasági vagy DNS-teszt segítségével az apa személye teljes bizonyossággal megállapítható vagy kizárható.
Megkérdőjelezett apaság a világban
Egy 2003- as német közlemény szerint a világon a gyermekek 18–22%-nak (azaz átlag minden ötödiknek) más a biológiai apja, mint aki az anyakönyvi kivonaton szerepel. Egy két évvel későbbi, a brit John Moores University kutatói által nemzetközi adatok alapján készült felmérésből viszont az derül ki, hogy a világon átlagosan minden 25. férfi nevel olyan gyereket, akihez biológiailag nincs köze.
A vélemények megoszlanak, azonban fontos leszögeznünk, hogy kimondottan apaságra vonatkozó, átfogó felmérés egy országban sem készült, mert a szakértők úgy vélik, túlontúl nagy lelki feszültséget generálna egy ilyen jellegű kutatásban részt vevő családok tagjainak. Az apaságra vonatkozó információkhoz a genetikus kutatók általában más vizsgálatok során jutnak, mintegy „pluszadatként”, például, ha vércsoportkutatásba vonnak be teljes családokat a célból, hogy felderítsék az öröklődő betegségeket, hajlamokat, melyekre a vér szerinti apaság lényeges információval szolgálhat. Bizonyos esetekben ugyanis az utód teljes életmódját meghatározhatja, ha tudatában van a biológiai apja révén öröklött vagy örökölhető betegség(ek)nek.
Az USA- ban és Angliában az utóbbi években megsokszorozódott az apasági tesztet végzők száma, ami feltehetően annak köszönhető, hogy az erre a célra használt mintavételi eszköz (egy borítékkal együtt, kecsesen dobozkába csomagolva) a terhességi tesztekhez hasonlóan drogériákból is beszerezhető. Otthon leveszik a DNS-mintát, kitöltik a papírokat, befizetik a vizsgálat árát, majd beküldik a labor címére, végül megkapják az eredményt. Ez nálunk is így zajlik, annyi különbséggel, hogy az eszköz nem drogériákban, illetve gyógyszertárakban, hanem humándiagnosztikával foglalkozó irodától – például telefonon – rendelhető meg.
Hazai körkép
Egyes statisztikák szerint Magyarországon a családban született gyermekek 10-15 százaléka nem a férjtől származik. Dr. Bezzegh Attila orvos, az orvosi laboratóriumi diagnosztika és mikrobiológia szakorvosa szerint elképzelhető, hogy ez az arány közel áll a valósághoz, valójában erről nincsenek hivatalosan adatok. „Évente körülbelül 1100–1300 DNS alapú apasági vizsgálat történik, de a páciensek száma folyamatosan nő. Ennél egy nagyságrenddel nagyobb az apasági vélelem megállapítására vagy megdöntésére irányuló perek száma: évente átlagban háromezer apasági per zajlik itthon” – állítja a szakértő. A közelmúltig csak kevéssé megbízható módszerek alapján tudták bizonyítani vagy elvetni az apaságot, de ma már bárki kérhet genetikai vizsgálatot egy úgynevezett humándiagnosztikával foglalkozó laboratórium közreműködésével, melyből egyértelműen kiderül a vérrokonság megléte, illetve annak hiánya.
Egyszóval bárki… De vajon kiket izgat leginkább a kérdés? „Nem ritka az, hogy az érdekeltek környezete veti fel a kérdést, hogy a férfi és a gyermek között létezik-e tényleges biológiai kapcsolat. A brit uralkodói családban történtek nem egyediek, ugyanis leggyakrabban valóban a fiukért aggódó nagymamajelöltek, vagyis az anyósok kezdeményezésére kerül sor apasági vizsgálatra, akik úgy látják, a gyerek egyáltalán nem hasonlít a fiukra, és tudatosan kezdenek neki az aknamunkához, meggyőzve a férfit arról, hogy nem is ő a gyerek igazi apja – vallja Bezzegh doktor. Azoktól a nőktől is gyakran érkezik ilyen felkérés, akik egy korábban házasságban élő férfival létesítenek kapcsolatot, és szeretnék megúszni, hogy a volt feleségnek gyerektartást kelljen fizetni.”
Ilyenkor az önös érdekeken túl fontos lenne azt is végiggondolni a vizsgálatot kezdeményezőnek, hogy a kérdéssel milyen problémákat okoz, egy negatív, nem várt eredmény milyen visszafordíthatatlan folyamatokat generál egy családban.
„Nyalánkságok” az apasági kérdés tisztázására
Dr. Bezzegh Attilától megtudtuk, hogy a DNS alapú apasági vizsgálat elvégzéséhez a gyermektől és az apától származó vizsgálati anyagra, más szóval DNS-mintára van szükség. A DNS-molekula hordozza a testünkre vonatkozó összes információt, ennek felét édesanyánktól, másik felét édesapánktól kapjuk. Mivel minden egyes sejtünkben, azok magjában, a kromoszómákat alkotva ugyanaz a DNS-molekula található, mindegy, honnan származnak a vizsgálatnak alávetett sejtjeink.
„15–20 évvel ezelőtt ezek vérvétellel voltak kinyerhetők, de kényelmi és etikai okok miatt ma már nem történik vérvétel. Etikai okok alatt azt értjük, hogy a vizsgált személyeket – elsősorban a gyermeket – nem kell kitennünk a vérvétel kellemetlenségeinek, ami ugyan banális beavatkozás, de semmiképpen sem veszélytelen, különösen kisgyermekek esetében. Éppen ezért a modern laboratóriumok a szájnyálkahártya-hámsejtmintát részesítik előnyben – ez az úgynevezett nyálminta. Egy a fültisztítóra emlékeztető mintavételi pálcát a száj belsejét borító nyálkahártyán kell néhány alkalommal végighúzni, a pálca pedig rengeteg hámsejtet gyűjt össze. Mellesleg nyálas, nedves is lesz – innen ragadt rá a „nyálminta” elnevezés –, ezért a rajta összegyűjtött sejtekkel meg kell szárítani. Valójában azonban ilyenkor nem a nyál vizsgálata történik meg, hanem a felszíni hámsejtek sejtmagjaiban található DNS analízise. Több ilyen molekula van a szájból vett mintában, mint a vérben – ott ugyanis csak a fehérvérsejtekben van sejtmag, és azokból igen kevés található a levett kémcsőben” – magyarázza a szakértő. Ezt követően a vizsgálati anyag akár személyesen, akár postai úton is elküldhető a humángenetikai szakértőnek részletesebb vizsgálatra, ugyanis szobahőmérsékleten tartva hetekig, hónapokig károsodás nélkül eltarthatók, és eredményesen felhasználhatók a vizsgálat elvégzésére.
A számok bűvöletében – a kételyek tisztázása
A DNS-vizsgálat során végre egyértelmű választ kaphatunk életünk nagy, megfejthetetlennek gondolt rejtélyeire, amely ugyanakkor gyökeresen megváltoztathatja mindannyiunk – a résztvevők, adott esetben egy még meg sem született személy – életét. A laboratórium megfelelő molekuláris biológiai technikával feltárja a vizsgált személyek DNS-molekuláit, és olyan területeken hasonlítja össze a gyermek és a feltételezett apa, illetve az anya DNS-molekuláit, amelyek nem igazán változnak – így nagy biztonsággal megállapítható, hogy az adott gyermeki DNS csak a vizsgált apától és anyától származhatott-e, vagy esetleg ez kizárt. „A DNS molekulát laboratóriumunk minimálisan 20 területen („lókuszon”) ellenőrzi, és csak akkor ad ki apaságot kizáró eredményt, ha legalább két olyan terület van, amely biztosan nem származhatott a vizsgált apától – állítja a laboratóiumi szakorvos. – A mérési adatok alapján kiszámítják az apasági indexet és az apaság valószínűségét. Amennyiben ez utóbbi 0%, akkor a vizsgált személy biztosan nem lehet a gyermek apja. A másik kiadható eredmény a 99,9%, vagy ennél nagyobb valószínűség, amely azt jelenti, hogy a vizsgált gyermek bizonyosan a vizsgált és feltételezett apa gyermeke. Más eredményt laboratóriumunk nem ad ki. Magát a vizsgálatot 2-3 munkanap alatt elvégezzük, a laborba történő küldés, illetve a leletezés idejét is figyelembe véve azonban 6–14 nap alatt juthatnak az érdeklődők kész eredményhez.”
A számok nem hazudnak?
Mennyire vehető biztosnak a kapott eredmény, illetve milyen következményei lehetnek, ha utólagosan kiderül, hogy valamilyen oknál fogva téves volt a kapott eredmény?
„Jelenlegi ismereteink szerint a DNS alapú apasági vizsgálat a legpontosabb ilyen jellegű teszt, vagyis az eredmény alapján egyértelműen megállapítható, hogy a vizsgált két személy között fennáll-e az apa és a gyermek közötti genetikai kapcsolat, magyarul a vizsgált apa biológiai apja-e a gyermeknek. Mivel azonban a vizsgált személyek saját maguk is levehetik a DNS-vizsgálati mintát, ebben az esetben (a manipulációs lehetőség nagyfokú mértéke miatt) a laboratórium nem vállalhat semmilyen garanciát az elvégzett eredményért – hangsúlyozza Bezzegh doktor. – Amennyiben törvényszéki, azaz jegyzőkönyvezett DNS alapú apasági vizsgálatra kerül sor, akkor annak eredményéért minden tekintetben felelősséget vállalunk. Az utóbbi 15 esztendőben a napfényre került tévedések mindegyikéről kiderült, hogy az valamilyen manipulációnak volt köszönhető, valaki kívülről, rosszhiszeműen befolyásolta a vizsgálatot. Az ilyen beavatkozások teljes kiküszöbölésére minden intézkedést megtettünk, és nem csupán az általam képviselt laboratóriumban, hanem Magyarországon minden ilyen laboratóriumban az ilyen külső, manipulatív beavatkozás teljes mértékben kizárt.”
A DNS-vizsgálatot kezdeményezők mindenképpen fordítsanak időt arra, hogy az összes lehetséges esetet, az érintettek és családjuk sorsát illető valamennyi lehetőséget számba vegyenek, akár pozitív, akár negatív apasági eredmény születik.
Forrás: www.dnskozpont.hu; www.ddcmagyarorszag.hu
