A legnagyobb forgalmú sör értékesítéséből a vendéglátóhelyek közül majdnem 42 százalék jut az úgynevezett volumenhelyekre, azaz kocsmákra és büfékre. További 25 - 25 százalékot visznek el az éttermek valamint a minőségi italfogyasztó helyek. Az éttermek pozíciója némileg javult, mégpedig a kocsmák és a  minőségi italfogyasztó helyek  rovására. Az esti szórakozóhelyek és szálláshelyek együttes részesedése is kisebb 10 százaléknál.

    A vendéglátásban eladott sör 62 százaléka üveges, további 35 százaléka csapolt, míg a többi fémdobozban kerül a vendégek elé. Utóbbinál némi csökkenés tapasztalható.

    Az átlagárak nőttek: Az eladások zömét képviselő alkoholos sörért literenként 5 százalékkal, az alkoholmentesért pedig 6 százalékkal kértek többet tavaly novemberben, mint egy évvel korábban. A csapolt sör átlagára valamivel nagyobb ütemben emelkedett, mint az üvegesé. Előbbi literenként 454, utóbbi pedig 436 forintba került múlt év novemberben.

    A sörfajták között a tradicionális magyar márkák változatlanul dominálnak, a vendéglátásban eladott mennyiség több mint 60 százalékával. További 14 százalékkal részesedik a prémium, 12-vel pedig a szuperprémium szegmens.

    A kiszerelési méretek közül legnépszerűbb a fél literes üveg (57 százalékos forgalmi részesedéssel). Az 50 literes hordóra 30 százalék jut a vendéglátásban.

    A vendéglátásban 129 milliárd forintot meghaladó értékben adtak el sört 2004 december-2005 novemberben. Az értékben mért forgalom 4 százalékkal emelkedett az előző hasonló időszakhoz képest.

    Az ACNielsen által, a vendéglátásban mért termékcsoportok között második legnagyobb forgalmú az égetett szeszes ital, amelynek vendéglátóipari értékesítését 75 milliárd forint körül összegre becsülik a piackutatók.  Értékben 10, mennyiségben pedig 5 százalék növekedést mutatnak az adatok, a szóban forgó időszakban.

    Az égetett szeszes ital eladásaiból mennyiségben is, értékben is a pálinkára jut a legnagyobb rész; 33, illetve 27 százalék. Utána következik a keserű és a vodka, egyaránt 10 százalékot meghaladó aránnyal. A további sorrend, mennyiségben: brandy, likőr, rum, vermut, whisky és gin.

    A pálinkák ízesítés szerint ranglistáját mennyiségben a körte vezeti a szilva előtt. A kettő együtt elviszi a vendéglátós értékesítés 52 százalékát a szóban forgó időszakban. Utánuk, egyaránt 10 százalékot meghaladó részesedéssel a sorrend: barack, Vilmos Körte és vegyes, míg a cseresznyére 2, az egyéb ízekre pedig 5 százalék jut.

    Az eladott mennyiség tekintetében az üzlettípusok közül az égetett szeszesitaloknál is a kocsmák viszik el a pálmát, 47 százalékkal. Második helyen a minőségi italfogyasztó helyek következnek, harmadikon pedig az éttermek, közel egyforma részaránnyal. A szórakozóhelyekre 5, a szálláshelyekre pedig 4 százalék jut. Az előző időszakhoz képest az ACNielsen adatai alapján a szórakozóhelyek és ételt is kínáló, főleg italt forgalmazó egységek pozíciója valamelyest javult, a kocsmák rovására.

    Az átlagárak majdnem mindegyik szegmensben növekedtek 2005 október-novemberben, az előző hasonló időszakhoz képest. Egyetlen kivétel a whisky, amely nek árszínvonalában 1 százalékos csökkenést regisztráltak a piackutatók.

    Az alkoholmentes szomjoltó italok közül a szénsavas üdítőitalok értékben mért, 55 milliárd forintot meghaladó vendéglátóhelyi forgalma stagnált, a szóban forgó időszakban. A gyümölcs-/zöldséglé szegmens 8 százalékkal nőtt, és a HoReCa piacméret majdnem elérik a 25 milliárd forinthoz. Az ásványvíz és a jeges tea a vendéglátásban egyaránt 9 százalékkal bővült; előbbi vendéglátóipari eladásai a 10, utóbbié az 5 milliárd forinthoz közelítenek.

    A szénsavas üdítőitalok értékesítésében az üzlettípusok közül a kocsmák vezetnek (42 százalékkal), megelőzve az éttermeket (29) és a pub-okat (16). Az ízek közül a cola áll az élen, értékben és mennyiségben egyaránt 53 százalékkal. Az élcsoportba tartozó narancs részesedése 18, majd következik a tonik 7 és a citrom-lime 6 százalékkal.

    A gyümölcs-/zöldséglé kategóriában előbbire 98, utóbbira 2 százalék jut a vendéglátóhelyi eladásokból. Az ízek közül a mennyiségben mért forgalomból 32 százalékkal részesedik az őszibarack, azután a narancs (19), alma (16) és körte következik (7). A többi íz részaránya 5 százalék alatt marad.

    Figyelemre méltó a 100 százalékos gyümölcstartalmú italok nagyobb és a legkedveltebb, 25-99 százalékosak erősödő pozíciója. A 25 százalékos alatti italokból csökken a forgalom.

    Ásványvízből a szénsavas a legkedveltebb, de piaci részesedése 3 százalékponttal, 72 százalékra csökkent a vendéglátásban, míg a szénsavmentes tendenciája pozitív.

    A kiszerelések között a 0,33 literes dominál, 50 százalékos mennyiségi részesedéssel. Fele akkora arányt képvisel a 05, literes, 15 százalékot pedig az 1,5 literes - 2004 december-2005 novemberben.

    A jeges tea ízek közül a citromosra jut a vendéglátóipari értékesítés több mint fele, mind értékben, mind pedig mennyiségben. További 40 százalék az őszibaracké, míg a fekete ribizli részesedése 4 százalék.