Az édességfogyasztással kapcsolatos kérdőjelek leggyakrabban a gyermekek étkezése kapcsán merülnek fel. Az édességek fogyasztása - természetesen ésszerű határokon belül - egy egészségesen, kiegyensúlyozottan táplálkozó, átlagos fizikai aktivitású (akinek tornaóra, játék, kerékpározás, edzés szerepel a napjaiban) gyerek esetében is beilleszthető az étrendbe.
A gyerekeket nem érdemes teljesen eltiltani az édességtől, ugyanis a tiltás még inkább felkelti iránta érdeklődésüket, meghozza étvágyukat (mint tudjuk, a "tiltott gyümölcs" a legédesebb).
Mértékkel, de hogyan?
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az anyatejes táplálás után rögtön édességekkel kell etetni a gyerekeket, de egy iskoláskorú gyermeket már meg lehet tanítani arra, hogy az édesség, az ünnepi finomságok nem a jutalmazás vagy ajándék tárgyai, hanem mint minden élelmiszernek, ennek is megvan a helye az egészséges táplálkozásban. Ha a gyerek a szülőktől csak erőteljes tiltást hall az édességfogyasztással kapcsolatban, akkor az oviban, iskolában, játszótéren, a társainál lévő édességet fogja megkóstolni, illetve a zsebpénzét is ezekre fogja költeni a szülők háta mögött.
Fontos, hogy az édességek ne főétkezések helyett, hanem inkább étkezések után, desszertként kerüljenek elő, és az adag ne egy egész tábla csokoládé, csomag cukorka vagy egy fél torta legyen, hanem egy kis szelet csoki, egy-két szem cukorka, egy szelet sütemény. Az édességek fogyasztása ne legyen mindennapos, hanem hetente csak egy-két alkalommal szerepeljen a gyerekek étrendjében.
A gyerekeket - természetesen az életkoruknak megfelelő szinten - beavatva az egészséges táplálkozási szokásokba megelőzhető, hogy a későbbiekben úgy tekintsenek az édességre, mint valami tiltott gyümölcsre, jutalomra vagy ajándékra. A korlátok közé szorított édességfogyasztással, a "nasi" észszerű mennyiségének meghatározásával kialakítható az egészséges étrend.
Az emberek táplálkozásában az édességek fogyasztása már régóta szerepet játszik. Legfőbb édesipari termékek: a cukorfélék, kakaó és csokoládé, nugátok, grillázs, marcipán, édesipari lisztes-áruk (kekszek, piskóták, sütemények), fagylaltok, jégkrémek.
A csoportosítás alapja a nyersanyag, illetve a készítési mód, technológia.
Az édesipari termékek közül az egyik legnagyobb múltra visszatekintő és legkedveltebb édesség a csokoládé. Mind az étcsokoládé, mind a tejcsokoládé lehet ízesített (pl. kávéőrleménnyel), illetve dúsított. A dúsításra általában mogyorót, mandulát, mazsolát, aszalt gyümölcsöket használnak. A töltött csokoládék tölteléke lehet fondant, nugát vagy más.
A csokoládé 100 grammja 535 kcal energiát tartalmaz, az összetevői között legnagyobb arányban a szénhidrát van jelen (62 g), emellett 30 g zsír és 6 g fehérje van benne. Az ásványi anyagok közül kalcium-, magnézium-, foszfor-, kálium-, és réztartalma számottevő.
A csokoládék dúsítására gyakran használt olajos magvakban (mandula, mogyoró) található számos ásványi anyag, vitamin, telítetlen zsírsav és rost mind fontos részei a kiegyensúlyozott táplálkozásnak. Gazdag B1-, B2-, B6- és E-vitaminban, ásványi anyagok közül pedig magnéziumot, káliumot, kalciumot és rezet tartalmaznak számottevő mennyiségben. A B-vitaminok létfontosságúak az idegrendszer működésének biztosításához. Az E-vitamin hatékony antioxidáns (szerepet játszik a szervezetben lévő szabad gyökök káros hatásai ellen való védelemben), és kedvező hatása van az immunrendszerre.
A réz mint nyomelem elengedhetetlen a vérképzéshez és a központi idegrendszer működéséhez. A mogyoró és a kakaó egyaránt jó rézforrásnak számít. Az olajos magvak ezen értékes anyagok mellett számottevő mennyiségben tartalmaznak élelmi rostot is.
