A bioklimatológia az egyik legfiatalabb tudományág. Két ágazat, a meteorológia és az orvostudomány határán van. Aki tehát el akar igazodni ezen a területen, mindkét említett szakterületen legalább az alapfogalmakat kell ismernie.
A szervezet és a környezet biológiai egységet alkot, ami azt jelenti, hogy a környezetben bekövetkezett változásokra a szervezet reagál. A kölcsönös kapcsolatnak köszönhetően a szervezet kialakította a maga ún. adaptációs mechanizmusait, amelyekkel meg tud birkózni a viszonylag nagy környezeti változásokkal, és alkalmazkodni tud hozzájuk. Az emberi szervezet és a környezet dinamikus egységben van. Ha a környezeti változások olyan nagyok, hogy az ember nem képes alkalmazkodni hozzájuk, az egyensúly megbomlik, s zavar támad az élettani folyamatokban. Ez károsíthatja az egészséget, s betegséget vagy akár halált is okozhat.
Számtalan tényező van, amely közvetlenül vagy közvetve hat az emberre.
Biológiai tényezők: mikroorganizmusok, virágpor, atkák
Vegyi tényezők: eléggé ismertek az ipari anyagok és a kipufogógázok kellemetlen tünetei. Kedvezően vagy kedvezőtlenül hathatnak bizonyos aromatikus elemek a levegőben, pl. az erdőben. A vegyi anyagok közvetett hatását bizonyítja pl. az, hogy csökken a napsugárzás intenzitása, kevesebb a napsütés és több a ködös nap.
Fiziológiai tényezők: a hőmérséklet, a légnyomás, a levegő nedvességtartalma, a szél. A napsugárzáson kívül ide sorolható a légköri elektromosság, rádioaktivitás, valamint a napból és a világűrből felénk áradó különféle sugárzás.
Amerikában azt vizsgálták, milyen hatással van az emberre a nyári időszámítás bevezetése. Bebizonyosodott, hogy csökkent a közlekedési balesetek és a halálos balesetek száma, ugyanis az emberek világos nappal térnek haza munkából. A két vizsgált hónapban lényegesen kevesebb anyagi kár keletkezett.
A nyári időszámítás bűnmegelőzésnek is tekinthető. Pozitívan hat az egészégre: megnő az idő a testmozgása, ami elősegíti a vér káros zsírszintjének csökkenését, csökken a húgysav szintje, a vér alvadékonysága és a vér cukorszintje. A kedvező anyagcsere a szív- és érbetegségek megelőzésére is szolgál. A fokozott testmozgás hozzájárul a kövérség kezeléséhez, a jó erőnléthez és hangulathoz. Több időnk jut a sportra, a kerti munkára és más tevékenységre. Az izommunka növeli a jókedvet serkentő endorfinok és encefalinok termelődését. Ezek ugyanakkor megvédenek a depresszió és stressz ellen, csökkentik a drog- és alkoholéhséget.
A humán bioklimatológia rendszeresen feldolgozza a meteorológiai állomások és speciális állomások adatait és ennek alapján meghatározza, hogy egészséges és beteg embereknek mely éghajlatú üdülők a legmegfelelőbbek. Foglalkozik továbbá azzal, hogyan viselkedik az ember bizonyos éghajlati viszonyok között. Tanulmányozza a zárt és félig zárt helyiségek mikroklímáját és kapcsolatát a makroklímával, figyeli a lakótelepek klimatikai viszonyait és keresi a kedvező tényezőket, amelyek a klimaterápiának megfelelnek. Kutatja, hogyan lehet az embert klímával kezelni.
A bioklimatológiai ismereteket a kedvezőtlen meteorológiai tényezők elleni védelemre, az időjárás okozta betegségek kivédésére lehet kihasználni.
Zlata Cabajova
