Az azóta eltelt éppen húsz évben a ma már J.K. Rowling "márkanéven" ismert 51 éves szerző a hat további Harry Potter-kötet mellett irodalomtörténelmet is írt: a regényfolyamból elkelt példányok száma a kezdeti 500-as szériának csaknem az egymilliószorosára nőtt, a varázslótanonc és barátai, valamint ádáz ellenségei kalandjairól szóló sorozat pedig a világ messze leggazdagabb regényírójává tette kitalálóját.
A The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap minden év tavaszán összeállított listája - Rich List -, amely a Nagy-Britanniában élő ezer leggazdagabb mágnás becsült vagyonát összegzi, nemrégiben megjelent idei kiadásában 650 millió font (230 milliárd forint) vagyont tulajdonított Rowlingnak, 50 millió fonttal többet, mint tavaly. A hét kötetből álló Harry Potter-regényfolyamból világszerte 450 millió példány fogyott 6,1 milliárd font (2150 milliárd forint) értékben, ebből az idei Rich List összeállítóinak becslése szerint J.K. Rowlingot 900 millió font jogdíj illethette, és a Harry Potter-filmek legalább további 200 millió fonttal gyarapíthatták vagyonát. Ennek alapján sokan hiszik milliárdosnak az írónőt, a Rich List 2017 szerkesztői hangsúlyozták azonban, hogy Rowling rengeteget fordít vagyonából jótékonysági célokra. Harry Potter "mamájához" képest a brit uralkodó is szinte szegénynek tűnik: a 91 esztendős II. Erzsébet királynő az idei ezres vagyonlistán 360 millió fonttal a 329. helyen szerepel, 132 hellyel elmaradva J.K. Rowlingtól.
Az írónő és Harry Potter egymástól elválaszthatatlan karrierje a nagyon mélyről induló, igazi "self made" milliomos klasszikus története. Rowling első, portugál férjétől 1995-ben hangos botrányok után, kisemmizve vált el, és ezután jó ideig heti 70 font állami segélyen tengődve egy edinburghi tanácsi lakásban élt kislányával.
Harry Potter valójában immár 27 éves, hiszen Rowling 1990-ben, Manchester és London között, egy jókora késéssel döcögő személyvonaton találta ki a varázslótanonc figuráját, és miután végre hazaért londoni külvárosi lakásába, azonnal papírra vetette az első sorokat.
Jóval később, egy interjúban elmesélte: Harry Potter akkor született, amikor az ő édesanyja meghalt. A sztori első oldalainál tartott, amikor felhívta édesapja azzal a hírrel, hogy mamája elhunyt, alig 45 évesen, a sclerosis multiplexszel vívott tízévi küzdelem után. J.K. Rowling nem titkolja, hogy akkori gyászából sokat beleírt Harry Potter történetébe, lelkébe és érzéseibe.
Mire a regényfolyam éppen tíz éve elérkezett utolsó, hetedik kötetéhez, már gyakorlatilag kultusszá vált, és ezt a számok is jól jelezték. A Bloomsbury 2007. július 21-én adta ki Nagy-Britanniában a Harry Potter and the Deathly Hallows - Harry Potter és a halál ereklyéi - címet viselő befejező epizódot, amelyből az első 24 órában hárommillió példány fogyott. A legnagyobb brit könyváruházlánc, a Waterstone's üzletei előtt 250 ezren várták a kötet megjelenését, és egyedül ez a cég csak az első két órában 100 ezret adott el a könyvből.
A példátlan siker nemcsak anyagi elismerést hozott: a szerzőt II. Erzsébet királynő az idén a brit becsületrend, az Order of the Companions of Honour tagjává avatta. J.K. Rowling igen előkelő társaságba került: az éppen száz éve alapított becsületrendnek a mindenkori uralkodóval együtt legfeljebb 65 tagja lehet.
A vörös gőzmozdony húzta misztikus Roxfort Expressz, amellyel Harry Potter és barátai utaztak minden évben a varázslóiskolába, valószínűleg nem indul többé a londoni King's Cross pályaudvar 9 3/4-ik peronjáról, amelyet csak a varázserővel bírók közelíthettek meg, átszaladva a 9-es és a 10-es peron közötti falon. A történet azonban, amelyet J.K. Rowling egy kevésbé misztikus vonaton talált ki, semmit sem veszített népszerűségéből, és egybehangzó szakmai előrejelzések szerint várhatóan sok további gyerek- és felnőtt nemzedéket tesz még Harry Potter-függővé.
(Forrás: Kertész Róbert, MTI)
