.Barnie szürke hivatalnok, aki Calais és London közt ingázik, de a napi fárasztó vonatozás és kis családja mellett még jut energiája arra is, hogy szeretőt tartson. Rögtön kettőt is: egy tüzesvérű huszonéves csitrit és egy finom angol urat. A bonyodalom akkor kezdődik, amikor 45. születésnapja alkalmából szerettei mind Velencébe akarják ragadni az Orient Expresszel, persze külön-külön. Némi kavarások után az összes érintett (a feleség szeretőjével kiegészülve) a főszereplő házába tömörül, és különböző relációban játszik a családfő idegeivel. Aztán újabb versenyzők bevonásával ugyanezt folytatják útban Velencébe.

A történet ugyan szórakoztató, de igen gyenge forgatókönyvi lábakon áll - mondhatni sántít. Egy vígjátéknál ugyan nem feltétlenül hiányoznak a mélylélektani fejtegetések, de amikor minden eleve elrendelt, és semmi sincs megindokolva, az egy kicsit zavaró.

Már maga az is érthetetlen, hogy miért kell mindenkinek ez a riadtpocok arcú Barnie, aki nyugdíjas tempójú, kényelemes férjnek és zaklatott apának még úgy ahogy elmegy, de ahhoz már túl unalmas, hogy biszexuális Casanovaként két ilyen vonzó ember figyelmét is magára vonja, és huzamosan meg is tartsa azt. Még akkor is, ha van másik, jobb, szebb, függetlenebb.

Barnie életkéje talán adhat egy-két használható ötletet unatkozó családapáknak…

Boross Veronika