Elődeink számára a hófehér bőr jelentette a szépség, mindezek mellett a tisztaság, erkölcsi, pszichikai és rangbeli fölény kifejeződését. Mégis, titokban mindannyian napbarnított bőrről álmodozunk, főleg ha azt vesszük figyelembe, hogy a sápadtsággal szemben optikailag még karcsúsít is.

A napbarnított bőr ma már számtalan módszerrel elérhető, melyekkel helyes alkalmazás esetén nem rontjuk bőrünk és szervezetünk egészségi állapotát. Ugyanakkor minden módszernek megvan a maga előnye és hátránya is, amelyek ismeretében ki-ki megválaszthatja a számára megfelelő megoldást.

1. Napsütés - a klasszikus, de mára elátkozott módszer
2. Szolárium - a kényelmes megoldás
3. Önbarnító készítmények - otthoni használatra (is)

A napsugarak és a szolárium keltette sugarak egyforma mechanizmussal eredményezik a bőr barnulását: a bőrben található melanocyta nevű sejteket nagy mennyiségű melanin termelésére késztetik. A melanin barnás árnyalatú festékanyag, mely így a bőrben felhalmozódva megváltoztatja, sötétebbre színezi bőrünket. Funkciója a káros UV-sugárzás elleni védelem.

Az önbarnító készítmények hatóanyaga a dihidroxi-aceton, amely a bőr legfelső, elszarusodott rétegét színezi be - kémiai úton. A kialakult barnaság nem véd az UV-sugárzás ellen.

A legegyszerűbb megoldás a napozás, sajnos azonban már a napozás sem a régi. Aki károsodások nélkül szeretné megúszni, nem teheti meg, hogy reggel kifekszik a lepedőre, néha megfordul, este pedig aranyló színben tündököl. A napsugarak károsító hatásaként 12-24 órán belül a bőr enyhébb vagy komolyabb égési sérülése jelentkezik, a gyulladásos folyamatok fellángolhatnak; a későbbi hatások közt pedig a napsugarak bőröregítő, ráncképződést elősegítő, bőrrákot okozó hatásával kell számolnunk.

Sokan közülünk kifejezetten allergiásak a napfényre, esetükben nagyon hamar kipirosodik, viszket és hámlani kezd a bőr, ezen kívül kiütések is megjelenhetnek.

Ugyanakkor számos bőrbántalom, például a pattanásos bőr, az ekcémák és a pikkelysömörös esetek egy része is javulással reagál a napfényre. Emellett a napfény jó hatással van kedélyállapotunkra, a depresszió tüneteit enyhíti, és nélkülözhetetlen a D-vitamin képződéséhez (aminek mellesleg rákmegelőző hatást is tulajdonítanak).

A szolárium sokáig egyetlen lehetséges alternatívaként jött számításba. Előnye, hogy az év bármely szakában megfelelő térítés ellenében bárki igénybe veheti. A meleg és a fény hatása üdítően hat a lélekre kiváltképp a téli hideg és szürkeség közepette. A szolárium kivitelét illetően viszont sokan nem tolerálják, mivel kapszulába zárva szorongás, vagy akár kifejezett pánikreakció alakulhat ki.

A szolárium UVA tartományban sugároz, ami ugyanúgy károsítja a bőr mélyebb rétegeit, azok idő előtti öregedését és szárazságát okozva, mint a napból jövő ultraibolya sugárzás hasonló tartománya. A szoláriumozás egyéb veszélyeket is rejt magában: kötőhártyagyulladás alakulhat ki, a higiéniai előírások betartásának mellőzése következtében pedig akár különböző fertőző betegségekkel is gazdagodhatunk (ez bármilyen fertőzés lehet, legnagyobb esélye mégis a bőrfertőzéseknek van, mint például a bőrgomba).

A fentiek figyelembevételével mindenki eldöntheti, hogy melyik módszert választja. Mivel mindnek van hátránya és előnye is, ezek mérlegelése után könnyen letehetjük voksunkat a számunkra legszimpatikusabb módszer mellett.

Forras: www.webbeteg.hu