Ez tabu - mondogatjuk gyakran. De mi is az a tabu? És egyáltalán mi tartozik közéjük?

Lehetséges, hogy a mindent szabad korszakában is vannak még tilalmas dolgok? Vagy mi magunk gyártunk ilyeneket?

A tabu polinéziai kifejezés, s Freud szerint leginkább a "szent borzadály" megjelöléssel lehet pontosan visszaadni, hisz egyszerre jelent szent és tisztátalan, tiltott tevékenységet (pl. evés-ivásra vonatkozó szabályok), személyt (pl. a menstruáló nő), tárgyakat (pl. fegyvert) vagy neveket, kifejezéseket, írta a  http://www.ablongman.com/.

Megszegésüket általában elítélik vagy büntetik a társadalmak, aki pedig ezt a bűnt követi el, az joggal számíthat a ránehezedő lelki terhekre is. Freud szerint gyakran maga is tabuvá, tisztátalan személlyé válik bizonyos kultúrákban.

A tabuk az emberiség legrégebbi törvényei, melyek származása többnyire ismeretlen, s a rájuk vonatkozó tilalmakat sem indokolják meg, bár a modern tudományok már igyekeznek racionális magyarázatot találni a legtöbbre.

 Az egyik legegyetemesebb és legszigorúbb megítélés alá eső tabu az incesztus-tabu, a vérfertőzés tilalma. De mi is a vérfertőzés?

A legtöbb kultúrában egyenes ági rokonok, testvérek szexuális kapcsolatát jelenti. Hangsúlyozandó még egyszer, hogy a legtöbb kultúrában. Kivételek azonban akadnak.

Három olyan esetről tudunk, amikor még a testvérek közötti házasság is lehetséges volt: az ókori egyiptomiak, az inkák és a régi hawaii királyság idején.

Néhány társadalomban pedig az apa-lánya szexuális kapcsolat is megengedett bizonyos helyzetekben: például egy kelet-afrikai törzs esetében (Thonga) az apa az oroszlánvadászat előtt létesíthetett szexuális kapcsolatot lányával.

Ritkán, de előfordulhat az is, hogy anya és fia között történjék szexuális aktus. Egy Albert Ethel nevű antropológus jegyezte le, hogy Afrikában a burundiak között találkozott azzal az esettel, amikor is az anya igyekezett meggyógyítani fia impotenciáját.

Ha a házasságot követő reggelen a fiatal ara az udvarra ment, és hangosan elkiáltotta magát:" Nem azért jöttem ide, hogy egy lánnyal bújjak ágyba!", majd hazament, mindenki tudta, hogy a férjjelölt nem teljesítette házastársi kötelezettségét. Ez pedig elsősorban az anya szégyenének számított.

Ilyenkor tetemes mennyiségű alkohollal bódították el a férfit, s az anya dolga volt, hogy rendezze a kínos helyzetet, s fiát kigyógyítsa a férfiatlanságból...

Hogy mi is számít tehát incesztusnak, társadalmanként, közösségenként eltérő lehet. Amit egy közösség elfogad, esetleg még kívánatosnak is tart, azt másutt elutasítják és büntetik.

Ez utóbbiak közé tartozik a mi kultúránk is.

K.V.