A helyi élelmiszerek fogyasztása több szempontból fontos. Ezáltal kiküszöbölhető, hogy a saját országunkban termelt burgonyát más országban mossák, csomagolják, majd több ezer kilométert megtéve, több ezer liter üzemanyagot elhasználva lássuk viszont az üzletláncok polcain. Ha keveset utazik egy termék, nem kell a kicsiket egyre nagyobb dobozokba, csomagolni, és ekkor nem termelődik több tonna szemét a csomagolóanyagokból. Minél közelebbről érkezik az élelmiszer, annál kevesebb tartósítószerre van szükség annak frissen tartásához.

Másik fontos érv, hogy támogatnunk kell a hazai termelőket, hogy a külföldi országoknak profitot termelő üzletláncok mesterségesen alacsonyan tartott élelmiszer áraikkal szemben talpon tudjanak maradni, és az asztalunkra tenni például a sokkal ízletesebb magyar paradicsomot vagy a saját nemesítésű magyar szőlőfürtjeinket.

Az idény zöldségek, gyümölcsök fogyasztása az egészségünkre is pozitívan hat. Részben mert előállításuk kevesebb kemikáliát igényel, és nem kell üvegházakat fűteni. A magyar termőföld kitűnő minőségű, az éghajlatunk fantasztikus, így a magyar zöldségek, gyümölcsök ízletesek, vitaminban gazdagok. S ne higgyük azt, hogy nem lesz mit ennünk! Október és november az egyik leggazdagabb hónapok zöldségben és gyümölcsben!

Az 50 kilométeres diétát csupán kétféleképpen lehet végigcsinálni: saját kertből szüretelve, vagy piacra járva. Akinek nincs saját kertje, csatlakozhat egy közösségi kerthez, ahogy a Földkelte csoport tagjai is tették.

A szupermarket tabu, s ugyanígy a nagy viszonteladók standja is a piacokon. Hogy miről ismerjük meg az őstermelőket? Nehéz kérdés. Bodrogi Eszter, a Fűszer és Lélek gasztroblog írója, és a diéta mentora azzal nyugtat minket, hogy idővel bele lehet jönni ebbe is. Szerinte ne higgyünk a látszatnak, mert sok kofa nem a saját zöldségeit árulja. Ezért az egyetlen megoldás, ha beszélgetünk, érdeklődünk. Kérdezzük meg, hova való a pipi, aki a tojásokat tojja és hány van belőlük. Ha a néni standján mediterrán szőlőfélét látunk, az gyanús, csakúgy, mint az is, ha minden répa tökéletesen egyforma és még fénylik is, illetve ha a tojásain hármas számmal kezdődő pecsét tanúsítja, hogy ketreces tartású tyúk tojta.

A Messzelátó Egyesület most egy kísérletre invitál minden érdeklődőt. Együtt, közösségben szeretnék kipróbálni, lehetséges-e csupán helyi termékeket fogyasztva táplálkozni. A részvételnek számos különböző szintje van. Kezdőnek elég csupán heti 3-4 főétkezést teljesítenie, s ehhez használhat távolabbról érkezett sót, lisztet is. A haladó szinten a kávé és a tea is kizárva.

Együtt könnyebb! - vallják a szervezők, ezért a diéta saját blogján tapasztalatokat, recepteket cserélhetnek a résztvevők, akiket ismert gasztro-bloggerek látnak el receptjeikkel.

A szervezők azt ígérik, hogy lesz csoportos piacmustra és lesznek közös főzések. Az 50 kilométeres diéta tehát csapatot épít: csökkenti a városokban tapasztalható elidegenedés mértékét és a téli depresszió tüneteit is! A heti programokról tájékozódni és a diétához csatlakozni a www.messzelato.hu/50km honlapon lehet.


Az 50 kilométeres diéta egy alternatív demonstráció, amelyet a 100 mérföldes diéta illetve a Locavores Kalauz c. könyve ihletett. A diétának környezetvédelmi, éghajlatvédelmi üzenete van, ha csak az élelmiszer önrendelkezésre vagy a klímavédelemre gondolunk.

Az 50 kilométeres diéta a 10:10 nemzetközi klímakampányhoz is csatlakozik.