Sok európai nagyvárosban a bicikli mára az autóval egyenrangú közlekedési eszközzé vált. Gyorsabb, mint állni a dugóban a kocsival és olcsóbb is, hisz nem fogyaszt benzint és nincs frusztráló parkolóhely-keresés, sem parkolási díj. A kiadások megtakarítása mellett más haszna is van: napi félórás kerekezés az ülőmunkát végzők számára is biztosítja az elengedhetetlen testmozgást, javítja az erőnlétet valójában plusz időráfordítás nélkül, hisz valahogyan munkába kell járni. Az osztrák főváros kerékpáros ügyekért felelős fő illetékese most például arra akarja bátorítani a város lakóit, hogy használják gyakrabban a biciklijüket munkájukhoz is. Az MTI tudósítása egy felmérésre hivatkozva azt állítja, hogy több mint négymilliószor ültek tavaly kerékpárra a bécsiek, ez tíz százalékkal több, mint 2011-ben.
Csak kevesen tudják azonban, hogy a drótszamárral megtett szolgálati utakért kilométerenként 38 eurócent (mintegy 114 forint) igényelhető a munkaadótól – hívta fel a figyelmet Martin Blum kerékpáros ügyekért felelős megbízott egy sajtótájékoztatón. Ehhez – az autóhasználathoz hasonlóan – a biciklivel megtett kilométerekről is útnyilvántartást kell vezetniük az alkalmazottaknak. Ha a vállalat nem fizeti ki ezt a juttatást, akkor évente akár 570 euró (170 ezer forint) költségtérítésre jogosult a dolgozó.
A kerékpár nem csak egészségesebb közlekedési mód, de adózási előnye is van – mutatott rá Blum. Mint kifejtette: a szolgálati autóval ellentétben a munkavégzéshez kapott bicikli után nem kell adózniuk a munkavállalóknak, a vállalatok pedig levonhatják az árát saját adójukból. Blum szerint a városban egyre többen ülnek kerékpárra öltönyben, illetve kosztümben. Ezt mutatja az is, hogy a bécsi Biciklizz a munkába! kezdeményezésben 2011-ben hatezren, tavaly már 8200-an vettek részt. 2013-at hivatalosan a kerékpározás évének nyilvánították Bécsben, ezért abban bíznak, hogy ebben az évben eléri majd a 15 ezret a résztvevők száma.
Ráadásul bárki nyeregbe pattanhat kortól és fizikai állapottól függetlenül, a térd- és a csípőproblémákkal küszködők számára is tökéletes választás: a tekerés nem terheli az ízületeket, mivel a testsúlynak csak egy része nehezedik a gerincre, ami viszont erősödik a kormányra hajolás során. A hosszas ülés során megmacskásodott izmok megnyúlnak, és a szervezet méregtelenítése is fokozódik azáltal, hogy a kerékpározás gyorsítja és erősíti az emésztést. A jótékony hatás eléréséhez még csak embert próbáló csúcsteljesítményre sincs szükség. Szakértők szerint a gerinctornaként is felfogható rendszeres kerékpározással óránként 250-300 kalóriát lehet elégetni.
Ahhoz persze, hogy a kerékpár a tömegközlekedési eszközök és az autó valódi alternatívájává válhasson, bicikli utakra, a munkahelyeken kerékpártárolókra és zuhanyozókra van szükség. Jelenleg Budapesten 200 kilométer bicikliút van és a több infrastruktúrában sem állunk az élen. A hazai biciklisávok egyharmadát ráadásul a járdán alakították ki, ami a legrosszabb megoldás a bringások szerint.
Arra viszont van remény, hogy a nyugat-európai nagyvárosokban nagyon jól bevált olcsón bérelhető közbiciklik Budapesten is megjelenjenek, ha az ígérthez képest néhány év csúszással is. 2009 áprilisában a főváros 2010 őszétől ígérte a rendszer kialakítását, majd 2011 nyarára prognosztizálták. 2012 áprilisában a Budapesti Közlekedési Központ már nyilvánosságra hozta a BuBi, a budapesti közbringarendszer tervezett állomásainak listáját. A tervek szerint 2013 közepétől lehet kerékpárt kölcsönözni a pontokról.
