Május 30-án és 31-én a Városligeti Gyermeknap Add Friend sátrában a biztonságos internetezés és az online gyűlölködés lesz fókuszban. A fiatalabb korosztály tagjai tippeket kapnak az elővigyázatos virtuális kommunikációhoz, ezen kívül személyre szabott karkötőket készíthetnek, valódi sztárnak érezhetik magukat a selfiefal előtt, illetve egy kis szerencsével ajándékot is nyerhetnek.
Az Add Friend kampány kiemelt célja, hogy a gyerekek mellett a szülőket is elérje, hiszen ők azok, akik a legtöbbet tehetik a gyerekek online biztonságáért, és ők léphetnek, ha mégis megtörténik a baj. Ezért a felnőttek a biztonságos internetezésről tájékozódhatnak az Add Friend sátorban, illetve egy szakértő segítségével megtudhatják, hogy pontosan mit takarnak az olyan kifejezések, mint az Ask.fm, az Instagram vagy a Twitter, és tanulhatnak a közösségi oldalak működési mechanizmusairól. Azért is rendkívül fontos az ilyen oldalak ismerete, mert az EU Kids Online 2014 felmérés szerint a 11-16 éves tinédzserek 63%-a naponta látogatja a közösségi oldalakat, és ezzel ez a legnépszerűbb online tevékenység a korosztály körében.
A szülők a gyerekeikkel ellentétben viszont általában nem digitális bennszülöttek, nem élik mindennapjaikat online, ezért talán nem is érzékelik kellő súllyal, hogy milyen veszélyek rejlenek az információtechnológiai eszközök használatában, sokszor csak akkor szembesülnek a bajjal, amikor már megtörtént. Ezeket a lelki, fizikai vagy anyagi károkat sokszor nagyon nehéz orvosolni, így itt is, hasonlóan a drog vagy az alkohol okozta problémákhoz, a legjobb és legbiztosabb védekezés a prevenció. Ezt a bizalmi viszony kialakításával, a folyamatos kommunikáció fenntartásával, valamint az esetleges rossz élmények megfelelő feldolgozásával lehet elérni.
Élőben egészen máshogy működünk, mint a neten, név és arc nélkül. Nézd csak!
A szülők a gyermeknapon megszerzett tudást át tudják adni a gyereküknek: érdemes megbeszélni például a gyűlölködés elleni szabályokat, illetve kulcsfontosságú, hogy tudják, hogy az interneten közzétett információk – bár annak tűnhetnek, ám – sose névtelenek. A gyerekeknek el kell sajátítaniuk egy kritikai megközelítést az internetes kommentekkel szemben, és megfontoltnak kell lenniük, mielőtt válaszolnak a gyűlölködő megjegyzésekre. Tudatosítani kell bennük, hogy nem szabad a pillanat hevében reagálniuk, mert ezzel káros láncreakciókat indíthatnak el: néhányan ugyanis csak azért írnak megosztó kommenteket, hogy agressziót provokáljanak, és felháborodás-hullámot gerjesszenek.
A gyűlölködés és az internetes gyűlölködés fogalomkörébe elsősorban azok a kijelentések sorolhatóak, melyek agresszív tartalmúak, de nincs mögöttük indok vagy ideológiai háttér. A szakértők véleménye szerint a gyűlölködés jelensége nem az internet természetéből fakad, hiszen a fiatalok offline környezetben, főleg otthon tanulnak meg kommunikálni. (Hogy mi történik ha arccal vállalod az utcán, amit a neten még névvel se mersz leírni, azt itt megnézheted.)
Az online gyűlölködés egyre több fiatal internethasználót érint. Az anonimitás miatt az interneten könnyebben kerül sor zaklatásra, mint valós körülmények között. Az Európai Bizottság 2014-es EUROBAROMETER kutatása szerint a magyarok több mint fele nem tartja fontosnak, hogy az online zaklatásról beszélgessen a gyermekével. A szülők 16%-a beszélget a gyerekével az internetes veszélyekről, és csupán az 5%-uk kész arra, hogy tegyen is valamit az internetes zaklatás ellen.
Mindamellett az internetes zaklatás nagyon is valós és komoly probléma: a gyerekek negatív online élményei egyre hangsúlyosabban jelennek meg a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány segélyvonalának hívásai között is. Tavaly közel 600 internettel kapcsolatos hívásuk volt, a legjellemzőbb témák az online ismerkedés (közel 200) és a cyberbullying voltak (több mint 100).
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakértői a 116-111 éjjel-nappal ingyen hívható telefonszámon állnak az online gyűlölködést átélő vagy egyéb problémával küzdő fiatalok rendelkezésére.
