Az egyik legújabb vegyület a B17-vitamin, melynek gyógyhatását a mai napig heves viták övezik. Az álláspontok még orvosi berkekben sem egyeznek meg ebben a témában. Egyesek bizonyítottnak tartják a szóban forgó vegyület gyógyhatását, mások a hosszú távú eredményekre várnak. Számos neves kutató és hivatalos szerv viszont egyenesen mérgezőnek tartja.
Lehetséges gyógymód lenne?A B17-vitamin a daganatos betegségek alternatív terápiáját jelentheti. A szer intravénás injekció és tabletta formájában létezik. Mivel azonban a készítmény csak nemrég vált hozzáférhetővé, hosszú távú tapasztalatok hiányában az orvosok nem szívesen ajánlják.
Kis mennyiségű ciánvegyület szervezetbe való juttatásával, a rodanáz enzim működése lépést tud tartani, vagyis alacsony koncentráció esetén a cián szervezetbe kerülése nem okoz problémákat. Nagyobb mennyiség esetén viszont az enzim kapacitása kimerül, nem képes az összes ciánszármazék detoxikálására - ezzel a vegyület kifejtheti mérgező hatását. A B17-vitamin készítmények cianidtartalma a gyártók szerint az egészségügyi határérték századrésze, ám a hivatalos szervek zöme ezt nem fogadja el.
A készítmény használata számos országban nem engedélyezett, a hivatalos álláspontok leginkább a készítmények magas ciántartalmára hivatkoznak. Az Amerikai Egyesült Államokban például a laetril alkalmazását 1980-ban egyenesen törvényben tiltották meg, ami azóta is hatályos.
A felfedezéstől a terápiáigErnst Theodor Krebs biokémikus fedezte fel az 50-es évek elején az új molekulát s laetrilnek vagy amigdalinnak, más néven B17-vitaminnak nevezte el. Kutatásai azzal kapcsolatban indultak, miszerint számos olyan népcsoport él a Földön, akik körében a daganatos betegség ismeretlen fogalom. A magyarázatot az általuk elfogyasztott nagy mennyiségű sárgabarackmagban vélte felfedezni.
A B17-vitamin nem más, mint egy ciánvegyület, melynek felépítésében benzaldehid, ciángyök és egy cukortartalmú rész vesz részt. A cianidtartalmú glikozidok a csonthéjasok (mandula, sárgabarack, őszibarack, cseresznye, szilva) magjában nagy mennyiségben fordulnak elő.
A B17-vitamin a leírások szerint azáltal fejti ki gyógyító hatását, hogy a szervezetbe bekerülve a nem daganatos sejtek számára energiát szolgáltat (vagyis tápanyagként funkcionál), a rákos sejtekben viszont a rodanáz enzim hiánya miatt sejtpusztító hatású ciánvegyület és benzaldehid keletkezik. Az egészséges sejtekben a rodanáz (transz-szulfuráz) enzim megtalálható, amely hatástalanítja a mérgező vegyületet.
Korlátozzák szinte minden országban...Vajon miért?
A cikk folytatása:
