Fontos lehet az is, hogy ha hibázunk, fel tudjuk-e ismerni, be merjük-e vallani, tudunk-e váltani, változtatni az esetleges hibás döntésen. Sokszor azt is meg kell tanulni, hogy merjünk hibázni és merjük beismerni. A munkahelyi stressz kapcsán sincs ez másként.

Stressz típusok

Van objektív stressz, ami az adott munkával együtt jár, előre látható, tudható, kiszámítható, és a munkába álláskor eldönthető, hogy bevállalja-e a munkába álló vagy sem. Ha mégsem bírja ezeket és ezzel szembesül, ezt belátja, akkor munkahelyet lehet és kell változtatni (ilyen lehet a monoton munka, az egy helyben ülés, a zaj, összezártság stb.).

Szubjektív stressz, ami előre nem kiszámítható, aminek oka gyakran belül, a személyiségben keresendő, ami leggyakrabban önismereti hiányból, tolerancia-hiányból, önértékelési és önbizalomhiányból és/vagy váratlanul előálló krízishelyzetből fakadhat.

Gyakran a munkahelyi közösség úgy vezeti le az önmagával és a munkahellyel kapcsolatos elégedetlenségét, hogy ahelyett, hogy átgondolnák, min tudnának változtatni ahhoz, hogy jobb, könnyebb legyen, vagy gyávák változtatni, tovább nehezítik azzal, hogy egymást bántják, egymást hozzák megalázó, rossz helyzetbe, "ha nekem rossz, legyen neked is rossz" alapon.

Ennek a magatartásformának mostanság divatos összefoglaló neve a mobbing: kiközösíteni, megalázni, tönkretenni, kikészíteni viselkedésükkel a másik embert. Önmagában az is szomorú, hogy már szakszó is született erről. Néhány példa:

- Sugdolóznak a háta mögött.

- Ha közeledik, elhallgat a csapat.

- Gúnyosan végigmérik az öltözékét

- Arcába fújják a füstöt, pedig tudják, hogy zavarja a dohányzás.

- Esznek, kínálgatják egymást, de egyvalakit kihagynak.

- A legunalmasabb munkával bízzák meg konzekvensen, és ha elvégzi, kapja az újabbat, stb.

Emberi játszma és védekezés :