Kevés olyan embert ismerek, akinek makulátlan rend uralkodna a ruhásszekrényében, és ennek nem az a magyarázata, hogy kevés a rendes ismerősöm. Inkább az, hogy egyiknek sincs szíve kidobni azokat a ruhákat, amiket már nem hord. Az egyik abban reménykedik, hogy belefogy még, a másik azt mondogatja, jó lesz még az unokáknak.

Most viszont itt az újév, új kezdet, most újra meg lehet próbálkozni egy új élettel, úgyhogy nagyszerű alkalom ez arra, hogy kiürítsük a szekrényt. Az első és a legfontosabb szabály, ha szentimentális hangulatban vagyunk, neki se álljunk. Ilyekor ugyanis jönnek a gondolatok, hogy ez a szoknya akkor volt rajtam, ez a nadrág meg akkor, amikor. Szívtelennek, keménynek és határozottnak kell lennünk, lehetőleg egy kicsit dühösnek is, mert nem férünk el.

Van egy szörnyű átalakító műsor az egyik tévécsatornán, az egyetlen használható ötlet benne a válogatás módszere. Három csoportba rendezik a ruhákat: az első kupacba azok a cuccok kerülnek, amiket állandóan hordunk. Ezekből lesz a legkevesebb, de ezek maradjanak.

A második kupacba azok, amiket néha felveszünk, a harmadikba pedig azok, amiket már hónapok óta, esetleg a szezonban egyszer sem vettünk föl. Ez utóbbiban lesz egyébként a legtöbb.

Az utolsó kupac egyből mehet is a szemétbe, esetleg a kuka mellé, hátha valaki még használni tudja. A legjobb megoldás, ha elvisszük egy szeretetszolgálatnak, ők biztosan megtalálják a neki megfelelő helyet. A második stósz mehet vissza a szekrénybe, ha befér.

A válogatás eleje biztosan jól megy majd, akkor az ember még erős és határozott, mindent odatesz, ahova kell. Ahogy telik az idő, egyre több olyan kerül a második csoportba, aminek a harmadikban lenne a helye. A legjobb megoldás az lenne, ha egy hónap múlva újra kiszednénk az egészet, és újult erővel ismét nekilátnánk a szortírozásnak.

Még egy praktika van, amivel rávehetjük magunkat a válogatásra - a jobb darabokat hirdessük meg az interneten, hátha valakinek annyira megtetszik, hogy még valami kevéske pénzt is hajlandó fizetni érte. Nekünk az a pár forint is jól jön, és legalább nem érezzük úgy, mennyi mindent kidobtunk.

Ezek azonban csak olyan darabok legyenek, amik jó állapotban vannak, kibolyhosodott, kinyúlt darabokkal ne próbálkozzunk, csak fölöslegesen töltjük az időt. Az ilyen oldalakon (TeszVesz, Vatera) egyébként más nem használt cikket is meghirdethetünk, tudják, ami az egyiknek szemét, az a másiknak hasznos lehet.