A kávépiacon január elején még 110 dollárba került egy szabványos 60 kilós zsák, február végén már 170 dollárnál járt az árfolyam, márciusi közepére pedig 185 dollár körülre kúszot fel a kávé ára.A drágulás részben azzal magyarázható, hogy a brazil kávéültetvények több mint harmada szenvedett kárt, ez pedig azért hat jelentősen a kávé világpiaci árára, mert a dél-amerikai ország termeli a legtöbb kávébabot a világon – idézi a Conclude Befektetési Zrt. szakértőit a mindenár.hu heti összefoglalója. Magyarországon egyébként az elmúlt egy évben a KSH adatai szerint a 250 grammos őrölt kávé átlagára 622–684 forint között mozgott, a 12 havi átlag – márciustól márciusig – pedig 654 forint volt.
Az árakat a közeljövőben az is magasan tarthatja, hogy világszerte egyre nő a kereslet a zöld kávé iránt, mivel azt ma már étrend-kiegészítőként, illetve természetes zsírégető fogyasztószerként is használják. A pörköletlen zöld kávéban ugyanis fellelhetők azok a pozitív élettani hatású anyagok, amelyek a pörkölés során megsemmisülnek. Az egyik legfontosabb hatóanyaga, a klorogénsav zsírégető, kiváló antioxidáns, csökkenti az éhségérzetet és a vércukorszintet. A zöld kávéban épen maradnak az immunrendszert támogató, sejteket védő polifenolok is.
A kávé felfedezése a legendák szerint a véletlennek köszönhető: egy kecskepásztor megfigyelte, hogy az állatai nem alszanak, ha egy bizonyos cserje bogyóját rágják. A bogyókból az első italt vélhetően szerzetesek készítették, akiknek ez a főzet segített ébren maradni a virrasztással, imádsággal töltött éjszakákon. Egy másik történet szerint egy sivatagba száműzött szufi bölcs talált rá a vörös bogyókra, amelyek megmentették őt és tanítványait az éhhaláltól. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a kávécserje Etiópiában őshonos, Kaffa tartományból ered, innen szállították a kávét Jemenbe. A kávéivás szokása a 16. században már az egész arab világban elterjedt, Magyarországra pedig török közvetítéssel jutott el a kávé.
