Tévesen azt gondoljuk, hogy az alapos és illatos tisztálkodás során használt szappanokkal, tusfürdőkkel és testápolókkal, majd a legdrágább illatszerünkkel elkendőzhetjük testünk "szagát". Ez egy ideig-óráig így is van, ám egy hosszú nap, vagy több ideje tartó kapcsolat alatt előjön a kendőzetlen igazság, a valós testszagunk mindenen felülkerekedik.
Nem egy párkapcsolat és házasság megrontója, hogy idővel kiderül: nem bírják egymás szagát. És ez szó szerint így van. Az egyik embert vonzzák, a másikat taszítják bizonyos testszagok.(Az arabok például érzékelik az emberek szándéka és szaga közötti összefüggést. Az arab házasságközvetítő igen körültekintően, alkalmanként még arra is kér engedélyt, hogy megszagolhassa a házasulandó leányt, és ha véleménye szerint "nem szaglik jól", inkább eláll a közvetítéstől, nem is annyira esztétikai okokból, mint inkább az ingerültség, elégedetlenség figyelmeztető illata miatt.)
A szaglás elsősorban tehát a kapcsolatteremtés eszköze, méghozzá nem is csak egyféle formában, de azt már csak kevesen tudják, hogy jelző-üzenetközlő rendszerként is működhet.
"Szeretem a bőröd illatát"- ha ezt halljuk partnerünktől, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a szaglószerveink is tudják, egymásnak vagyunk teremtve. A szexuális együttléteik előtt különös gondot fordítunk a tisztálkodásra, ám a nemi szervek környékén lévő mirigyek,(nők esetében) a gát bőrének verejték- és faggyúmirigyei, a Bartholin- és Skene-mirigyek (utóbbiak a húgycső körül helyezkednek el) váladékától és a hüvelyváladéktól mégis egyedi illatunk keletkezik.
Ez egyáltalán nem kellemetlen illat és semmi esetre sem utal tisztátalanságra, ha nem hagyjuk túl hosszú ideig a bőrön, illetve ha nincs hüvelyi fertőzés, mely kóros folyást okozzon.
A férfiak pedig erre indulnak be, és nem a legújabb és legdrágább parfümújdonságra. Az orr után aztán jöhet a másik fontos érzékszerv használata, s így lesz teljes a gyönyör...
Ezt már Napoleon is tudta, ezért üzente a csatából hazaindulva híres szerelmének, Josephinnek: "Ne mosakodj, jövök"!
