- Az én utam saját életet él, sose volt semmi előre eldöntve. Miközben például iszonyatosan vágyom arra, hogy társulathoz tartozzam, ugyanennyire meg is őrülök tőle, és alig várom, hogy mehessek tovább felfedezni és valami teljesen újba kezdeni. Amitől persze kissé szétforgácsolódik az életem, de hát ilyen vagyok. –
Az ilyen nyugtalan, kereső élet rengeteg krízissel jár együtt, amikről Erika őszintén vallott.
- Rengeteg krízisem volt nekem is, de kijöttem belőlük, leginkább egyedül. De utólag azt gondolom, hogy butaság volt, kellett volna segítséget kérni, elmenni pszichológushoz vagy más szakemberhez. A gyereknevelésben például nagy válságokat tud átélni az ember, amikor tényleg úgy érzi, hogy egyszerűen nem bírja tovább, idegileg, lelkileg, fizikailag. Szerencsére ebből jól ki tudok jönni, vagy olyankor kérek magamnak egy-két nap szabadnapot, és újraéledek. -
A kiszámíthatatlan, három ország között ingázó életmódja mellett nem egyszerű fenntartani egy párkapcsolatot, és egyben tartani egy családot.
- Az egész párkapcsolat egy fura intézmény, amiben nagyon észnél kell lennie mind a két félnek. A gyerek is nehéz dolog szerintem két ember között, folyamatos hajlékonyságot igényel, és ha csak az egyik fél nem elég kooperatív vagy empatikus, minden borul. A művészet egy párkapcsolatban az, hogy ne fásulj bele, hogy újra és újra fel tudd fedezni a párodat. Hogy higgy benne, és hogy ő is higgyen benned. -
Úgy tűnik, hogy ez a hozzáállás rengeteget hozzátesz a kapcsolat működéséhez, hiszen Erika, és férje, Hapák Péter, az elismert fotográfus már régóta alkotnak egy párt. Kislányuk érkezése csak még teljesebbé tette a kapcsolatot.
