A nők gyermekvállalási kora egyre inkább kitolódik, a 30 éves kor felett szülők száma fokozatosan növekvő tendenciát mutat.

A későbbi gyermekvállalási kedv hátterében leginkább szociológiai tényezők húzódnak: a 21. századra jellemzően meghosszabbodott a gyermekkor, megnőtt a fiatalok tanulással töltött éveinek a száma, emiatt késik az önállósodás, a saját egzisztencia megteremtése, és ez együtt jár a párválasztás, az elköteleződés illetve a családalapítás kitolódásával is. A nők társadalmi szerepe is számos változáson ment keresztül az évek folyamán, hiszen egyre többen koncentrálnak a tudatos karrierépítésre, a munkában való sikerek elérésére, amely szintén a gyermekvállalási kor kitolódásának irányába hat. Mindezek következtében egyre gyakoribb a 35-40 év felett vállalt terhesség – ez pedig növeli a várandósságban előforduló komplikációk arányát.
- Amellett, hogy az anyai életkor előrehaladtával nehezebb lehet a fogamzás elérése, bizonyos rizikótényezők kockázata is növekedhet, mint például a koraszülés vagy anyai szervezetben előforduló komplikációk, mint a terhességi cukorbetegség vagy a magas vérnyomás. Sajnos az idősebb várandósok magzataiban gyakrabban fordulnak elő bizonyos kromoszóma-rendellenességek is – magyarázza Merhala Zoltán, a Czeizel Intézet vezetője, aki szerint azonban a gondos terhesgondozással számos komplikáció megelőzhető, és a korszerű diagnosztikai vizsgálatokkal a magzatban előforduló esetleges rendellenességek jó hatékonysággal, a terhesség korai szakaszában kimutathatók.
- Nagy előrelépés a magzati diagnosztikában, hogy az idősebb várandósok esetében eddig gyakran alkalmazott vetélési kockázattal járó invazív vizsgálat, az amniocentézis helyett ma már egyszerű vérvétellel elvégezhető genetikai vizsgálattal kimutathatóak azok a magzati rendellenességek, amelyeknek gyakorisága összefügg az anya életkorával. A Down-szindrómát, de akár ritkábban előforduló rendellenességeket is, mint az Edwards-kórt vagy a Patau-kórt, a PrenaTest a terhesség korai szakaszában, az invazív vizsgálatokkal megegyező hatékonysággal azonosítja – tette hozzá a szakértő.
Az intézetvezető azt is kiemelte, hogy az állam mesterséges megtermékenyítési program (IVF) kvóta-emelésével, a gyermekvállalást elősegítő törekvése mellett, mennyire fontos lenne, ha például társadalombiztosítási tehervállalással a korszerű magzati diagnosztikai vizsgálatok, mint a PrenaTest, minden magas kockázatú várandós számára elérhetőek lennének.