A Magyar Hypertonia Társaság az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. támogatásával létrehozott EReink Védelmében (ÉRV) program deklarált célja a tünetmentes perifériás érbetegek felderítése és a körükben tapasztalható kiemelkedően magas szív- és érrendszeri halálozási arány csökkentése.
Az Ereink Védelmében Programba történő beteg bevonás 2007. április 1. és 2008. szeptember 30. között történt, amiben összesen 55 centrum vett részt, és 21.892 beteg került be a programba, az átlagéletkoruk 61,45 év volt.
A legfontosabb eredmény, hogy bevont betegek 14 százalékánál egyértelműen kimutatható volt a már kialakult perifériás érbetegség, illetve további 15,6 százalékuknál volt megfigyelhető az érszűkület kialakulásának markáns lehetősége.
Most, három év eltelte után a szakemberek elsősorban arra keresték a választ, hogy mi történt az említett kétes esetekkel, hogyan változtak a határértéket mutató boka/kar index értékek. Az egy éves vizit során a korábban boka/kar index a határértéket (0,91-0,99) mutatók felének (51,4%) ugyan nem változott érdemben az eredménye, azonban ezen érintettek 12,2 százalékánál immár beigazolódott a perifériás érbetegség. A vizsgálati eredmények tehát egyértelműen arra utalnak, hogy a folyamatos kontrollvizsgálatok, a rendszeres boka/kar index mérés révén a továbbiakban is kiszűrhető és kezelhető a már kialakult, vagy nagy eséllyel kialakuló érbetegség.
Az úgynevezett kontroll vizitek (a vizsgálatba került betegek bevonását követő első év végén ismételt felkeresésük és adataik rögzítése) kapcsán a szakemberek a páciensek vérnyomás, koleszterinszint, vércukorszint és húgysavszint értékeiben bekövetkező változásokat is vizsgálják. Ez alapján megállapítható, hogy a határértéket mutató betegek esetében, illetve ahol a perifériás érbetegség már diagnosztizálható volt (így kezelésre került az érintett), jelentős vérnyomás, vércukor és koleszterin érték javulás mutatkozott, azaz a betegek gondozása kézzelfogható eredményre vezet.
Az 1. vizithez képest a bevont betegek vérnyomásértéke átlagosan 5 Hgmm-el, koleszterin- és vércukor értéke pedig 0,2 mmol/l-el csökkent. Így tehát minden csoportban – még az egészséges mérési értéket mutatók csoportjában is – javultak e kockázati tényezők, nem véletlen tehát, hogy a határértéket mutató érintettek több mint negyedének (28,3%) normalizálódott a bok/kar indexe!
Egyébként a betegre történő tudatos odafigyelés jótékony hatását talán a mért vércukorértékek mutatják a legjobban, ugyanis míg a normális értékű – tehát külön nem figyelt – betegek körében a vércukorértékek az utolsó két vizit között nem változtak, addig a kezelésbe került pácienseknél egy markáns és tartós csökkenés következett be e területen.
Az Ereink Védelmében Program kiterjesztéseként a Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság együttműködésében, az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. támogatásával létrejött az „ÉRV Regiszter” program, melynek célja, hogy a szakértők valós képet kapjanak a Magyarországon lévő perifériás érbetegek számáról, arányáról, és valódi egészségi állapotáról.
2010. márciusára az ÉRV Regiszter programhoz már több, mint 20.000 páciens csatlakozott, így a regiszterbe került betegek száma fél év alatt megduplázódott! Jelenleg országszerte már 150 családorvosi praxisban lehet a regiszter programba bekerülni és ez a szám hétről-hétre nő.
Az ÉRV Regiszter egyik legfontosabb eredménye, hogy a regiszterbe került betegek 18,3 százalékánál egyértelműen kimutatható volt a már kialakult perifériás érbetegség. Ez még magasabb arány, mint az ÉRV Programban (15,6%) tapasztalt, ami avval magyarázható, hogy míg az említett programba válogatás nélkül kerültek be a magasvérnyomás-betegségben szenvedők, addig az ÉRV Regiszterben a szervezők azt tanácsolták, hogy elsősorban a veszélyeztetett betegcsoportokat szűrjék.
A tünetmentesség és az egyszerű vizsgálhatóság jelentőségét húzza alá, hogy az adatok szerint – a veszélyeztetettek vizsgálata során – 27,2 százalékban diagnosztizáltak perifériás érbetegséget azoknál, akiknél alsóvégtagi fájdalom jelentkezett, és 58,2 (!) százalékban azoknál, ahol a pulzus nem volt tapintható (ez utóbbi nem feltétlenül járt együtt fájdalom érzésével). Az alsó végtagi pulzus kitapintása az általános orvosi vizsgálat része, nem mondható sem bonyolult, sem hosszadalmas „vizsgálati módszernek”, a pulzus hiánya esetén feltétlenül szükséges a boka/kar index mérés elvégzése.
A vizsgálati eredmények azt is igazolták, hogy az életkor előrehaladtával folyamatosan nő a perifériás érbetegség kialakulásának veszélye, mindamellett több kockázati tényező is – dohányzás, kontrollálatlan magasvérnyomás, cukorbetegség, alkoholfogyasztás –megkétszerezheti a betegség kialakulásának lehetőségét.
Az érdeklődők minden, a perifériás érbetegséggel, a boka/kar index méréssel, vagy az ÉRV Regiszterrel kapcsolatos tudnivalót megtalálhatnak a megújult www.ervprogram.hu címen elérhető honlapon, vagy az ország bármely részéből helyi tarifával hívható (06) 40/918-020 számon. Az érintettek és az érdeklődők ismereteinek bővítése céljából a weboldalon immár szakértő is válaszol az írásban feltett kérdésekre.
A perifériás érbetegségről
A perifériás érbetegség, közismert nevén az érszűkület, az általános érelmeszesedés egyik megjelenési formája. E betegségben az erek beszűkülése leginkább az alsó végtag verőereiben lép fel. Felismerését nehezíti, hogy sokáig tünetmentes maradhat.
A romló alsóvégtagi keringés leggyakoribb, már érezhető tünete a járáskor a vádliban vagy a combban fellépő görcs, fáradtság- vagy nehézségérzet, fájdalom, ami pihenéskor rövid idő alatt megszűnik. Ilyenkor azonban az erek károsodása már szinte biztosan megindult.
Magyarországon az érszűkület mintegy 400 ezer embert érint. Fokozottan veszélyeztetettek, akik dohányoznak, magas a koleszterinszintjük, cukor- vagy magasvérnyomás-betegségben szenvednek, illetve, mint a legtöbb szív- és érrendszeri betegségnél, itt is nagyobb a baj kialakulásának esélye, ha a családban gyakran fordul elő érbetegség.
A perifériás érbetegség több szempontból is veszélyes. Túl azon, hogy a láb keringésének romlása akadályozhatja mindennapi tevékenységünket, késői felismerése akár a végtag amputációjához is vezethet. Mindazonáltal az igazi veszélyt az jelenti, hogy a normál, tünetmentes társaikhoz hasonlítva, az érszűkületes betegeknek kétszer nagyobb az esélye a szívinfarktus vagy szélütés bekövetkezésére, felismerés és kezelés nélkül a betegek közel egyharmada 5 éven belül meghal.
fotó: Holland Virágiroda
