Napjaink életvezetési tudatosságát komolyan áthatja a gyermektervezés kérdésköre, amely során beszélhetünk pszichológiai, egzisztenciális és biológiai szempontokról – ezek figyelembe vétele nélkülözhetetlen a tervezés első fázisában. A meghatározó külső körülményeken túl a legfontosabb aspektus azonban az, hogy a női szervezet mikor áll legjobban készen a várandósságra.
Az elmúlt néhány évtizedben a hétköznapi élet olyan lendületet és rohanást hozott magával, amely a potenciális szülőtől tudatos családtervezést kíván meg, ám a babavállalás optimális időpontjáról megoszlanak a vélemények. És a tapasztalatok is.
„Napjainkban szinte lehetetlen megmondani, melyik lehet a szülés ideális időpontja a nyugati kultúrában. Ennek elsősorban szociális és anyagi okai vannak, hiszen pusztán a biológiát nézve gyakorlatilag egyértelmű a válasz: 20-30 év között optimális a gyermekáldás. Ha az összes szempontot figyelembe szeretnénk venni, akkor a 25-35 közötti életkor lehet a legjobb kompromisszum” – magyarázta dr. Tidrenczel Zsolt a Czeizel Intézet PrenaTest Központjának klinikai genetikus szakorvosa.
Mindezek mellett fontos tudni, hogy a későbbi gyermekvállalás a komolyabb egzisztenciális háttér és felkészültség ellenére biológiai szempontból nagyobb kockázatot jelent. Az először szülő idősebb nőknél a teherbeesés valószínűsége alacsonyabb, míg a vetélés lehetősége magasabb, és az anyai életkor előrehaladtával bizonyos kromoszóma-rendellenességek is nagyobb eséllyel fordulhatnak elő – közülük a leggyakoribb a Down-szindróma. A genetikus szakorvos szerint a rendellenességek hátterében a petesejtek öregedése is állhat, mivel azok kromoszómaállománya gyakran már nem megfelelő vagy sérült.
„Szeretném a leendő anyukákat megnyugtatni: megfelelő odafigyelés, kellő előkészület és szűrővizsgálatok mellett már a terhesség korai szakaszában, könnyen észlelhetők azok a genetikai betegségek, amelyek az idősebb anyai korban gyakrabban előfordulhatnak” – jelentette ki Tidrenczel doktor.
A kromoszóma-rendellenességek kiszűrésére már számos módszer létezik, köztük a kombinált szűrések, vagy az invazív eljárások – ez utóbbiak sajnos vetélési kockázattal járhatnak, mivel sérülést okozhatnak a magzat közvetlen fejlődési környezetében. A lendületesen fejlődő orvosi diagnosztikának köszönhetően ma már szerencsére elérhetőek olyan non-invazív vizsgálatok, ún. prenatesztek is, amelyek a terhesség kilencedik hetétől elvégezhetőek és segítségükkel – az anyai vérből – kockázatmentesen kimutathatók az esetleges magzati betegségek, mint például: Down-kór, Edwards-kór és más kromoszóma-rendellenességek.
„A prenatesztek elvégzése gyakorlatilag komolyabb kellemetlenség nélkül, egy egyszerű vérvétellel történik. A teszt segítségével a késői harmincas éveikben járó nőknek is van lehetőségük a nyugodt, kiegyensúlyozott és kiszámítható várandósságra” – tette hozzá a Czeizel Intézet PrenaTest Központjának genetikusa.
