És ez a nehéz, ugyanakkor néha igenis élvezetes feladat - a pletyka és a titok "kezelése" - minden ember feladata. Az antropológusok meggyőződése szerint ugyanis nincs olyan nép vagy közösség, ahol ne lenne ilyenfajta susmus. És ez nem baj, sőt. Ugyan hajlamosak vagyunk rá, hogy mindenféle ehhez hasonló tevékenységet negatívként ítéljünk meg, Szvetelszky Zsuzsa, a Pletyka című könyv szerzője szerint nem lehet ilyen értékítéletet alkotni, hiszen minden attól függ, hogy ki milyen szándékkal, mit mond a másikról. Hogy sértő, rágalmazó vagy sem. A kommunikációval foglalkozó szakemberek ez alapján a pletykától megkülönböztetik a mobbingot, amely igazi pszichoterror, közösséget bomlasztó rágalomhadjárat.
Annak, aki ilyen lelki terror áldozatává válik, gyorsan kell gondolkodnia, mielőtt még a rágalmazás terhe tönkretenné őt. A munkahelyi mobbinggal foglalkozók szerint a legcélravezetőbb, ha megkeressük a hamis információ forrását, és szembesítjük tettével. Ezzel ugyan igencsak kellemetlen pillanatoknak tesszük ki magunkat, de végre tiszta lappal kezdhetünk újra dolgozni.
Persze vannak olyan pletykák, amelyeket egyszerűen az generál, akiről szólnak: mert az illető túl visszahúzódó vagy éppen túl harsány. Vagy mert a magánélete túl sivárnak tűnik: férfi esetében se feleség, se barátnő, se egyéjszakás kalandok. Szomorú vagy sem, az erősebbik nem ilyen tagjairól hamar elterjed, hogy homoszexuális.
De nézzük a pletyka napos oldalát. Amerikai kutatók szerint a dolgozók háromnegyede pletykál a munkahelyén kollégái munkamoráljáról, magánéletéről, s ez megnöveli az adott cég teljesítőképességét. Hogy miért? Mert a közös susmus csoportalakító erejű, és egy jól összeszokott, együttműködni képes közösségben a munka is jobban és gyorsabban megy.
Ám van egy másik "csoport", amelyben talán még fontosabb szerepe van annak, ki mennyit tud a másikról. Ez pedig a házasság, a párkapcsolat. Számos kérdés vetődik fel az esküvő előtt állók fejében: vajon mindent elmondtam már a menyasszonyomnak/vőlegényemnek, amit fontos, hogy tudjon? Vagy direkt titkolok el bizonyos történéseket? Mit érdemes bevallani, eltitkolni, mikor és hogyan álljunk elő a nagy leleplezéssel? Pszichológusok szerint ha tiszta párkapcsolatot akarunk, akkor legjobb, ha mindent elmondunk a másiknak, ugyanis akár szakításhoz is vezethet az, ha párunk később, valaki mástól tudja meg a titkainkat - ilyenkor jogosan azt érezheti, átvertük őt.
Persze a minden nem egészen minden. Akármennyire is őszinte kapcsolatban élünk, bizonyos tevékenységeket jobb, ha nem a férjünk/feleségünk előtt végzünk. Tisztálkodás, wc-ügyletek, szőrtelenítés, szépítkezés -hagyjunk egy kis titokzatosságot magunk körül, amely segítségével tovább megmarad annak a szívdobogós első szerelmes időknek az érzése. Higgyük el, így később süpppedünk majd bele a mindennapok szürkeségébe.
És most, hogy saját titkainkkal és a rólunk szóló pletykákkal már teljesen tisztában vagyunk, üljünk le, és olvassuk el a Szent Grálról, Hilary Clintonról, Teri Hatcherről a legfrissebb híreket. Mert a saját tikunknál csak egy lehet az érdekesebb: a másé.