Korunk talán egyik legnagyobb horderejű tudatváltása az egészség témájában történik napjainkban. Még korántsem lezajlott, általános tudatosodásról beszélhetünk. Csak annak jövőbeni reményéről. Annak reményéről, hogy az emberek egyre nagyobb százaléka ismeri fel, hogy saját egészben tartásához, egészsége megőrzésének, visszaszerzésének az érdekében talán saját maga tehet a legtöbbet.

Egyre többen ismerik fel, hogy az orvosokra, az orvostudományra nem bízhatják rá saját életüket, lévén az orvostudománynak nagyon is korlátozott a gyógyítási képessége, az orvosoknak pedig egyre erőteljesebb a gyógyszerfelírási, gyógyszerszedetési reflexe a gyógyítás helyett.

Felírják, mi pedig bevesszük

Álljon itt egy elképzelt történet, melynek végkimeneteleként a páciens immár több tucat gyógyszert szed naponta, s egyre rosszabbul érzi magát. Magányos, egyre többször szorongással ébred, a páni félelem érzései kerítik hatalmukba, vérnyomásproblémái vannak. A belgyógyász háziorvos a vérnyomásproblémákat diagnosztizálja, a többi nem az ő területe. Felírja a gyógyszereket. A gyógyszer mellékhatásai következtében (is) felerősödnek a depresszió és pánikbetegség tünetei. Nyilván már a szakorvos következik, aki felírja a megfelelő, pszichére ható, nyugtató hatású, általában drogtartalmú készítményeket. (Arról most ne is beszéljünk, hogy az életmód, a magány és egyebek okozta pszichés problémákra gyógyszereléssel végleges megoldást találni nem lehet. Mégis, az orvos felírja, mi pedig bevesszük.) A beteg tovább fogy, a több hónapos nyugtatás után a fokozatos gyógyszerfüggőség megszüntetése jön, ami iszonyú pszichés és fizikai megterhelés a szervezetnek, a szerveknek, a sejteknek. A hormonrendszer felborul, amit a pajzsmirigy-ambulancián fedeznek fel. Nosza, állítsuk be a beteg pajzsmirigyműködését gyógyszerrel!

A már maréknyi napi gyógyszertől a beteg erős gyomorpanaszokkal küzd. A gasztroenterológusok felírnak neki savlekötőt, s ha már refluxszá fejlődött a dolog, hát arra is van hatásos gyógyszer. Az irdatlan mennyiségű problémától, fájdalmaktól, rosszullétektől már nem tud aludni. Nem baj. Sok hatásos altató létezik. Az altatófüggőség egy életre beáll. Sokat fáj a feje? Hát a fejfájás-csillapítókból is széles a választék. S az antidepresszánsokat is állandóan szedni kell, mert bizony könnyen visszaeshet a borús kedélyállapotába, ha egyáltalán kijött onnan.

S egészen biztosak lehetünk abban, hogy a felírt gyógyszerek között egyetlenegy vitamin, ásványi anyag, nyomelem, a sejtek működését megtámogató, megalapozó anyag nem szerepel. Amelyek egyébként hozzásegítenék a szervezetet a megerősödéshez és az öngyógyító-képessége betöltéséhez.

Ez az ember már egészen biztosan rendszeresen látogatja a háziorvost és a szakorvosi intézményeket, amíg él.

Az életmódon, a gondolkodáson kell változtatni

A nyugati típusú s nálunk is uralkodó orvostudomány gyógyító képességének erős korlátai vannak. A betegségek jó részét - a cukorbetegséget, az allergiát, az ízületi, a szív-, az érrendszeri problémákat, a szenvedélybetegségeket és még sorolhatnánk - nem tudja gyógyítani, csak gyógyszerekkel lassítani a rosszabbodásukat, s az életet veszélyeztető állapotban meghosszabbítani a beteg élettartamát.

Örvendetes tény viszont, hogy már egyre kevesebben hagyjuk az orvosokra egészségünket, az ember legnagyobb kincsét. Egyre többen figyelünk azokra az alternatív tudásokra, amelyek révén önmagunkon is tudunk segíteni, ha kisebb problémáink vannak. Szerencsére az alternatív gyógyászat, a természetes anyagokat felhasználó étrend-kiegészítők, a gyógyhatású készítmények divatját éljük. Elszaporodtak az egészségtudatosságot erősítő szaklapok, kiadványok, könyvek, műsorok. Lehet már mindent kapni, mindenről megtudni a hatásfokát, s eldönteni, milyen természetes anyagokból készített vitaminokat, anyagokat vegyünk naponta magunkhoz, amelyek segítenek egészségünk fenntartásában, immunrendszerünk erősítésében.

Szerencsére az emberek egyre tudatosabban élik az életüket, vigyáznak arra, hogy a stressz, az igénybevétel ne kezdje ki a szervezetüket (mert már ismerjük az összefüggéseket, a pusztító életmód egészségkárosító, lebetegítő hatásait). S ha már ott a baj, egyre többen tudják, hogy az életmódon, a gondolkodáson kell változtatniuk, mert ezzel tudnak a legtöbbet segíteni magukon. S egyszerű esetekben pedig visszatérhetünk nagymamáink tudásához, a gyógynövényekhez, a teákhoz, a házipatika népi praktikáihoz, az egészséges táplálkozás nagyon is kézenfekvő egészségmegőrző módszeréhez és egyebekhez.

A felelősség a miénk

Biztosan egyre kevesebben megyünk a jövőben a háziorvoshoz, ha megfázunk, ha influenzajárvány idején megfertőz a vírus. Mert egyre többen tudjuk, az orvos sem tud többet mondani, mint amit már tudunk arról, hogyan erősítsük az immunrendszerünket a vírus legyőzése érdekében, mit csináljunk, ha kapar a torkunk. Biztosan egyre kevesebben juttatjuk majd magunkat olyan helyzetbe, hogy a várótermeket megtöltő tömeget gyarapítsuk, mert nem tudjuk, mit tegyünk, ha szorulásosak vagyunk, s nem futunk drasztikus hashajtókat felíratni az orvossal, majd a bélproblémáink súlyosbodása után aranyérrel, bélpolipokkal, majd bélrákkal küszködve nem hibáztatjuk az orvosokat, hogy miért nem segítettek.

Hiába mutogatunk az orvosra, miért nem segített rajtunk, ha már a halál küszöbén állunk. Ha a zsíros, nehéz, egészségtelen, kevés természetes anyagot, ám egyre több műanyagot tartalmazó étkek miatt elhízunk, azután jönnek a szív- és érrendszeri zavarok, a cukorbetegség, az impotencia, a visszerek, a köszvény, az infarktus. Az orvos már nem tud segíteni. A felelősség viszont a miénk.

Az esetek igen nagy százalékában tehát magunk tehetünk azért, ha lebetegszünk. Magunk is tehetünk a gyógyulásunkért, s a legtöbbet azért tehetjük, hogy ne legyünk az orvosi rendelők és kórházak tölteléke. S ne várjunk arra, hogy az orvosok majd segítenek rajtunk.

Talán az egészségügy reformját is itt kellett volna kezdeni, s nem a vizitdíjnál?

Demcsák Mária

Egészségünk fenntartásához

(mindenekelőtt elengedhetetlen: a nyugodt, kiegyensúlyozott családi háttér, a sok mozgás, az egészséges levegő, az aktív pihenés, az egészséges, kontroll alatt tartott étkezés, sok természetes alapanyaggal, zöldséggel, gyümölccsel)

1. gyógyteák,

2. immunerősítő készítmények,

3. multivitaminok, C-vitamin, antioxidánsok (ezeket rendszeresen szedni kell),

4. túlsúlyosaknak, szívbetegeknek, nagy stressz alatt élőknek: Q10, Ómega-3,

5. kalcium, magnézium, glükozamin-szulfát (az izmoknak, ízületeknek, csontoknak).

Arra az esetre, ha egészségünket megtámadta a kór

1. könyv a gyógynövényekről és gyógyító hatásukról,

2. szakirodalom a teákról, az illóolajokról, s néhány ilyen olaj - például eukaliptuszolaj - rendszeres tartása,

3. árpa, korpa stb. a bélbolyhok aktivitásának helyreállítására, valamint a bélflóra természetes egyensúlyának helyreállítására szolgáló szerek,

4. köhögéscsillapító, torokfájást csökkentő háziszerek (a nagymama patikájából: méz, kékméz, kanalas természetes készítmények, természetes anyagokat tartalmazó cukorkák),

5. a bőr különböző problémáira, fertőtlenítésre, az izom- és ízületi fájdalmak csökkentésére alkalmas természetes alapú készítmények,

6. a reflexológia szakkönyve, hogy mi is megtaláljuk a panaszos pontjainkat, s kis dolgokban elsősegélyt nyújthassunk magunknak és családtagjainknak.

S ha magunk már nem tudunk magunkon segíteni, mert a probléma komolyabb, menjünk el szakemberekhez. Nem feltétlenül csak orvosokhoz. De ne menjünk bele abba az ördögi körbe, hogy az egészségügy rossz szemlélete miatt tényleg beteggé váljunk egy életen át.

A cikk a Piac és Profit 2008. májusi számának NHD mellékletében jelent meg.