Az USA-ban szorgalmazott szűrés pártolói indokként azt a tényt hozták fel, hogy az egyenes ági felmenők magas koleszterinszintje növeli a gyermek esélyét is a szív- és érrendszeri problémák kialakulására. Ha pedig valakinél már egészen korán diagnosztizálják a fokozott hajlamot, a kezelés is időben megkezdődhet, így sokkal jobb lesz az esély egy olyan életforma kialakítására, amely felnőtt korra teljesen természetessé válhat.

A szakértők, köztük Dr. Pintér Zsolt, a Dr. Rose Magánkórház csecsemő- és gyermekorvosa is egyetért abban, hogy elengedhetetlen, hogy a szülők tisztában legyenek az általános gyermekkori koleszterinszűrés fontosságával: kilenc és tizenegy éves, valamint 17- 21 éves kor között hangsúlyozottan javasolják az általános szűrést.

„1992 óta szelektív szűrést végzünk, éhomi lipid profil (FLP) formájában azon 2 évesnél idősebb gyermekek esetén, kiknek családjában, a közeli hozzátartozók között előfordult zsíranyagcsere és koleszterinszint rendellenesség, vagy korai szív- és érrendszeri megbetegedés. 2008. óta a szelektív szűrés (FLP) kibővült azokkal a gyermekekkel, kiknél a cardivascularis betegség kockázatát fokozó kórállapotok jelen vannak (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás, dohányzás, stb.) a családi rizikófaktorokkal, illetve anélkül is” – magyarázza a gyermekorvos.

Az új, kibővített kutatások kimutatták, hogy az általános gyermekkori koleszterinszűrésnek bizonyítottan van létjogosultsága, mert:

• emelkedett koleszterinszint mellett fiatal betegeknél létezik a korai atherosclerosis;
• a szív-és érrendszeri betegséget jelentő kockázati tényezők korai kezelés a fiatalok esetében nagyon hatékony;
• a lipid- rendellenességek gyakoriak gyermekkorban és összefüggést mutatnak az elhízással;
• a hagyományos szűrési módszerek a zsíranyagcsere eltéréssel rendelkező gyermekek 30-60%- át nem derítette fel.

Az általános átvilágítás célja, hogy minden gyermek esetében azonosítsa a lipoprotein és koleszterin rendellenességeket, akiknél a korai szív- és érrendszeri betegség rizikótényezőinek csökkentésére tett beavatkozások hasznosak lehetnek. „Ez általában terápiás életmódváltozás, és a hangsúly a szívkímélő, egészséges táplálkozáson valamint a rendszeres testmozgáson van. A becslések szerint a kockázati csoportba eső gyermekek 1-2%- ának viszont szüksége van ezen felül gyógyszeres kezelésre is” – tudhattuk meg Pintér doktortól.

Forrás: www.drrose.hu