A 2020 júliusában készült felmérésből kiderült, hogy a fiataloknál a vásárlás leggyakoribb indoka (79,2 százalék), hogy az étrend-kiegészítők koncentrált formában tartalmazzák a hatóanyagokat, továbbá fontos motivációjuk az egészség megőrzése is (66,4 százalék). Ugyanakkor a válaszadók csaknem fele (46,8 százalék) szerint az is meghatározó szempont, hogy az étrend-kiegészítőket nem szükséges orvossal felíratni.
A 18 és 30 év közötti korosztályban a válaszadók 66,2 százaléka szedett már valamilyen étrend-kiegészítőt, az elfogyasztott mennyiség pedig az életkor növekedésével emelkedik: a 18-22 éves korosztály 56,6 százaléka, a 23-26 év közöttiek 64,4 százaléka, míg a 27-30 éves korcsoport 74,4 százaléka szedett már ilyen készítményeket. A felmérés szerint a nők körében népszerűbbek az étrend-kiegészítők (73 százalék), mint a férfiaknál (58,2 százalék).
A vizsgált fiatal felnőtt korosztály 72 százaléka tisztában van azzal, hogy az étrend-kiegészítők a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, azonban közel negyedük (23,6 százalékuk) tévesen a gyógyszerek csoportjába sorolja ezeket a termékeket. A kutatás egyik meglepő eredménye, hogy azok a fiatalok, akik a gyógyszerek egy csoportjának tartják az étrend-kiegészítőket, nagy arányban próbálják ki ezeket a szereket (62,7 százalék).
„A kutatásból kiderült, hogy a hazai fiatalság továbbra sem rendelkezik megfelelő ismeretekkel az étrend-kiegészítőkről, ugyanis a válaszadók csupán 22,4 százaléka ismerte fel, hogy az étrend-kiegészítők nem csak természetes hatóanyagot tartalmaznak, több mint negyedük (28,6 százalék) pedig tévesen úgy gondolja, hogy ezek a készítmények betegséget megelőző vagy gyógyító hatással rendelkeznek" – emelte ki Bérci István, a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) elnöke.
Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke hozzátette: aggasztó az a kutatási eredmény, miszerint a fiatalok egy része nem tesz különbséget az étrend-kiegészítők és a gyógyszerek között. Mivel az étrend-kiegészítők az uniós szabályozás következtében nem esnek át bevizsgáláson, így a fogyasztók nagyobb eséllyel találkozhatnak hamisított szerekkel, és az ezekhez fűződő rossz tapasztalatok pedig nem csak a jogszerűen forgalmazott étrend-kiegészítőkbe, de a gyógyszerekbe vetett bizalmat is megingathatják.
Hozzátette: bíztató, hogy egyre tudatosabbak a magyar fiatalok és online étrend-kiegészítő vásárlása esetén a kétharmaduk már csalásra gyanakszik, ha a kínált terméket csodás, gyógyító hatást ígérve kínálják, 48 százalékuk pedig figyelmeztető jelnek tartja, ha a honlapon nem szerepel magyarországi elérhetőség. Van még hova fejlődni, ezért a fiatalok fogyasztói tudatosságának növelése érdekében továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk a folyamatos szemléletformálásra.
