A Csendes-óceán déli részén fekvő szigetállamot, Vanuatut a Fülöp-szigetek, Tonga, Guatemala, Banglades, a Salamon-szigetek, Costa Rica, Salvador, Kambodzsa, Pápua-Új-Guinea követi a természeti katasztrófák szempontjából legveszélyesebb helyek sorában. A legkevésbé fenyegetik természeti katasztrófák Katar után Málta, Szaúd-Arábia, Barbados, Grenada, Izland, Kiribati, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Svédország lakosságát.
A rangsor felállításához négy összetevőt vettek figyelembe a szakértők:
● a természeti katasztrófák (földrengések, forgószelek, áradások, szárazság és tengerszint-emelkedés) esélyét és kockázatát,
● az infrastruktúra, a táplálkozás, a lakhatási körülmények és a gazdasági feltételek sérülékenységét,
● katasztrófa esetén a nehézségek legyőzésének képességét a kormányzati intézkedések, a megelőző intézkedések, a figyelmeztető rendszerek, az orvosi ellátás és az anyagi javak biztosítása tekintetében,
● a jövőbeli természeti csapásokhoz és a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást.
A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a tervezés nélkül, robbanásszerűen növekvő városok lakosai vannak a legnagyobb veszélyben. A legnagyobb népességnövekedést mutató város jelenleg a 2,1 milliós lakosú Ouagadougou, Burkina Faso fővárosa. A szakértők szerint - akik az Entwicklung Hilft nevű szervezet megbízásából készítették a rangsort - azokban a városokban, ahol tervezés nélkül jönnek létre illegális lakórészek, különösen rosszak a figyelmeztető rendszerek és a természeti katasztrófákkal való megbirkózás lehetőségei.
1950-ben az emberiség kétharmada vidéken élt, 2050-re várhatóan már a világ népességének kétharmada városlakó lesz - olvasható a tanulmányban. A szakértői becslések szerint addigra 6,3 milliárdnyian élnek majd városban - 2,5 milliárddal többen, mint ma.
Regionálisan lényeges eltérések tapasztalhatók. Európa lakosságának 73 százaléka él városokban, míg a dél- és közép-amerikai fejlődő és gyorsan fejlődő országokban a népesség 80 százaléka városlakó.Afrikában és Ázsiában más a helyzet: az ázsiaiak 48 százaléka, az afrikaiaknak mindössze 40 százaléka városi. Esetükben viszont a becslések szerint számottevő lesz a változás 2050-re: Ázsiában 60, Afrikában pedig 190 százalékkal, azaz 900 millióval növekedhet a városban élők száma 2050-re.
Azok a veszélyek, amelyeknek a különösen gyorsan fejlődő afrikai és ázsiai városok lakói ki vannak téve, a magyarországiakhoz képest óriásiak. A 2014-es kockázati világindex szerint Magyarország a 171-ből a 104. helyen áll. A rangsor csak a természeti katasztrófák kockázatát, illetve a természeti események, például földrengések vagy árvizek leküzdéséhez rendelkezésre álló kapacitást veszi figyelembe, a politikai kockázatokkal nem számol.
