Az amszterdami Rijksmuseum, azaz Hollandia nemzeti múzeuma egy igencsak különleges kiállítással rukkol elő, hamarosan ugyanis látogatható lesz az ország egy kevésbé dicső múltját feldolgozó tárlat. A rabszolgakereskedelemről van szó, és a németalföldi ország abban játszott szerepéről.
A holland kormány döntése értelmében a gyarmatbirodalomról annak idején eltulajdonított értékeket vissza kell juttatni eredeti tulajdonosuknak, azoknak az országoknak, ahonnan azok elszármaztak, a Risjkmusem mostani kiállítása gyakorlatilag ezt a kormányzati törekvést támogatja meg a maga sajátos eszközeivel.
Összesen 140 tárgyat vonultat fel a kiállítás, közöttük Rembrandt olyan portréi, melyeket korabeli németalföldi rabszolgatartókról festett, de vannak bokaláncok és egyéb szörnyűségek is. Hogy igazán átélhetővé és személyessé tegyék a kiállítást, tíz korabeli rabszolga életén keresztül mutatják be, miféle szenvedést kellett kiállniuk, amikor tárgyként adták-vették őket.
A kiállítás időben felöleli azt az időszakot, a 17. század elejétől 1863-ig, amikor is Hollandia nagyüzemileg tolta a rabszolga kereskedelmet, mindaddig, amíg Suriname-ban és az Antillákon be nem tiltották azt.
Egy online sajtótájékoztatón a múzeum kurátorai hangsúlyozták az úttörő kiállítás jelentőségét egy évvel azután, hogy George Floyd meggyilkolása az Egyesült Államokban globális tiltakozásokat váltott ki. Ugyanakkor Mark Rutte holland miniszterelnök nem volt hajlandó a mai napig sem bocsánatot kérni hazája gyarmati múltja miatt, mondván, ez túlságosan megosztó lenne - írja a The Guardian.
A Rijksmuseum igazgatója, Taco Dibbits elmondta, szükség van arra is, hogy Hollandia gyarmati múltjának ez a kevéssé dicső fejezete is része legyen az oktatásnak, ugyanakkor felajánlotta a segítségét a kormánybizottságnak, hogy visszaszolgáltassanak több mint 100 000 műtárgyat a korabeli holland gyarmatoknak, pontosabban a mai utódállamoknak.
„A Black Lives Matter megmutatta, hogy sürgősen foglalkoznunk kell ezzel a témával” – tette hozzá. A bemutatott életek egyike egy Wali nevű férfi, aki 255 másik társával együtt megpróbált elmenekülni egy Suriname-i cukorültetvényről, de elkapták, és rabszolgaként is halt meg.
A kiállítás két rabszolgatartó, Marten Soolmans és Oopjen Coppit történetét is szemügyre veszi, akiket Rembrandt festett meg 1634-ben. Soolmans jelentős vagyonra tett szert egy amszterdami cukornád finomítóból, amely nyerscukrot szerzett be brazíliai rabszolga ültetvényekről.
Valika Smeulders, a Rijksmuseum történelem tanszékének vezetője elmondta: „Nemcsak tárgyakon keresztül, hanem az Oral History segítségével is megmutatják a múltnak ezt a szomorú fejezetét; régi dalokat és régi interjúkat rögzítettek, még a 20. század elején, olyan emberekkel, akik nagyszüleikről beszéltek, akik valamilyen módon kapcsolódtak a múlt ezen fejezetéhez.
A kiállítás 2021. február 12-től május 30-ig tart nyitva, és bemutatja a rabszolgaságot Suriname-ben, Brazíliában és a Karib-tengeri térségben, ahol a Holland Nyugat-India Társaság működött, valamint Dél-Afrikában és Ázsiában, ahol pedig a Holland Kelet-indiai Társaság tevékenykedett.
