A vitaminok és ásványi anyagok elsődleges forrása a táplálék. Pótlásra csak hiányosan összeállított étrend vagy megnövekedett igények esetén lehet szükség. A tudatosan kialakított, egészséges táplálkozással javíthatjuk erőnlétünket, könnyebben felépülünk a betegségekből, és végül, de nem utolsósorban hadat üzenhetünk az egészségromlásnak is.
A vas egészséges életműködéseinkhez nélkülözhetetlen nyomelem. A vér oxigénszállító vörösvérsejtjeinek festékanyaga, a hemoglobin vasat tartalmaz. Ám sokféle, az energiaháztartásban jelentős szerepet játszó enzimnek szintén alkotóeleme, megtalálható továbbá az izomfestékben. Funkciói tehát igen sokrétűek.
Részt vesz az oxigénszállításban és -tárolásban - javítja a testi erőnlétet, valamint emeli az immunitást és az energiaszintet. Egészséges emberben a vas 70-80 százaléka "aktív vas", 20-30 százaléka raktározott vas, amelynek legnagyobb része a májban és a csontvelőben található. Ha azonban étkezéseink során nem veszünk magunkhoz folyamatosan kellő mennyiségű vasat, ezek a raktárak előbb vagy utóbb kimerülnek, ami enyhébb-súlyosabb következményekkel jár.
MI JELZI A VASHIÁNYT?
Ha a bélcsatornából felszívódó vas nem fedezi a szervezet vasveszteségeit, vagy a megnövekedett szükségletet, akkor a szervezet fokozza a vasfelszívódás hatásfokát. Ha így sem áll helyre az egyensúly, akkor fokozatosan kiürülnek a vasraktárak, majd csökken az aktív vas mennyisége is. Csökken a szervezetben a vastartalmú enzimek szintje, gyengül az ellenálló képesség, és vérszegénység alakul ki.
Tünetei:
sápadtság
fáradékonyság, kedvetlenség
szédülés, fejfájás
légszomj
erős szívdobogás
hajhullás, korai őszülés
bőrszárazság, a szájzug berepedése, körömtöredezés
gyermekkori tanulási problémák, memóriagyengeség
az ellenállóképesség csökkenése.
MIKOR VAN SZüKSÉGüNK TÖBB VASRA?
Fokozott vasbevitelre több okból is szüksége lehet a szervezetnek. Ha megnőtt a vasvesztés, például vérzések esetén - a nők a menstruációval havonta kb. 15 mg vasat veszítenek -, ezt pótolni kell. Bizonyos életszakaszokban, ill. életformák folytán megnő a szervezet vasigénye, vagyis a fejlődéshez, a terhességhez, a szoptatáshoz, intenzív sportoláskor vagy vegetáránius táplálkozáshoz nagyobb mennyiségű vasra lehet szükségünk. Külső pótlás kell felszívódási zavarok, gyomorbetegség, egyes daganatos betegségek során is.
TERMÉSZETES FORRÁSBÓL PÓTOLJUK
Szerencsére a természet gondoskodott róla, hogy teljesen probléma- és mellékhatásmentesen kielégíthessük a fent említett megnövekedett igényeket.
Gazdag vasforrások:
szójabab
petrezselyem, rozmaring, káposzta és más leveles zöldségek
sárgabarack és aszalt gyümölcsök
hántolatlan gabonafélék
olajos magvak
rák, kaviár és osztriga
algák
csalán
ribizli.
EGYIK GÁTOL, MÁSIK SEGÍT
A spenót, a sóska és a cékla köztudottan sok vasat tartalmaz, ám ennek csak elenyésző része (kb. 1 százaléka) hasznosítható, mert a bennük található oxálsav a bélben megköti a vasat és nem engedi felszívódni.
A fekete tea és a kávé csersavtartalma is a vasfelvétel ellen hat, ezért ezekről jobb lemondani, és helyettük zöldteát, esetleg ginzeng teát fogyasztani. Jó, ha tudjuk, hogy a túlzott kalciumbevitel is rontja a vasfelvételt.
A kismamáknak pedig azt is fontos szem előtt tartaniuk, hogy az anyatejben ugyan kevesebb vas van, mint a tehéntejben, viszont az sokkal jobban hasznosul. Érdekes, hogy a vasfelvétel a vastagbélen keresztül megnövekszik, ha egyidejűleg C-vitamint is fogyasztunk. Ezért hasznos, ha vastartalmú étkezéshez egy pohár frissen préselt, hígított narancslevet is iszunk.
HA NEM ELÉG A TERMÉSZETES
Előfordulhat, hogy a jól összeválogatott étrend sem tudja fedezni a szervezet szükségleteit. Erre persze csak alapos laboratóriumi vérvizsgálat deríthet fényt teljes bizonyossággal. Ilyenkor az orvos valamilyen vaskészítmény szedését rendelheti el. A fent említett gátló, illetve segítő tényezőkkel azonban ilyenkor is számolni kell.
Nagyon fontos hangsúlyoznunk, hogy a vasbevitel növelését elsődlegesen a táplálékkal kell elérni. Pótló készítmények szedésére csak a laboratórium által is igazolt hiány esetén kerül sor, mert a legújabb kutatások szerint a vas felesleges adagja legalább olyan veszélyes lehet, mint a hiánya. A vastúlterhelés megnövelheti a daganatos megbetegedések, a májbetegségek és a szívinfarktus kockázatát.
Dr. Kuklis Eszter
