Az első hazai mikroműanyag vizsgálatok után ismét a Tisza vízgyűjtőjén vett mintákat vizsgáltak a kutatók. A Tisza-tavat tápláló Eger-patak, a tározón belül található Nagy-morotva, valamint a Tisza folyó Tiszafürednél vett mintáiban is kimutathatók voltak mikroplasztikok.
Aggasztó jelenség, hogy a nagy mennyiségű műanyag-felhasználás miatt már az édesvizekben is megjelentek az 5 mm-nél kisebb részecskék, vagyis a mikroműanyagok, amelyek környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági veszélyt is jelentenek, hiszen a vízi élőlények szervezetében koncentrálódnak, a felületükön megtapadó szerves szennyezőket (növényvédő szerek, gyógyszermaradványok) pedig a halak szervezetébe juttatják.
A HappyFish projekt célja a halhús minőségét befolyásoló anyagok meghatározása, ennek részét képezik a mikroműanyag-vizsgálatok is. A projektet vezető laboratórium, a WESSLING Hungary Kft. szakemberei mintaterületnek a Tisza-tavat választották, ott ugyanis több víztípus mintázására is van lehetőség, a Tisza vizét pedig csatornákon keresztül számos kelet-magyarországi halgazdaság használja.
A december elején lezajlott mintavételkor a laboratórium munkatársait a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. nagy helyismerettel rendelkező kollégái segítették az Eger-patakon, a Nagy-morotván, a Tiszán és a Tisza-tó tározóterén.
Az eredmények
A folyamatos laboratóriumi fejlesztéseknek köszönhetően a 100 mikrométer (3-4 hajszálnyi) pórusátmérőjű szűrőkön 1,5 m³ vízminta átszűrése is lehetséges volt minden mintavételi ponton.
A vízfolyásokban 10 részecske jelent meg 1 m³ mintában, jellemzően polipropilén (PP) és polietilén (PE) anyagúak. A Nagy-morotvából származó mintában ez a két anyag hasonló koncentrációban jelent meg, azonban ezen felül poliészter részecskéket is detektáltak a kutatók, ezért itt magasabb az egységnyi vízben mutatkozó mikroműanyag-koncentráció.
Az üledékmintákból a Tisza-tó mintavételi pontjain a kutatók jellemzően 1 részecskét találtak kilogrammonként. A Nagy-Morotvában polipropilént (PP), míg az Eger-patakban polisztirolt (PS) és poliamidot (PAM) mutattak ki. Az értékek közelítenek a Tisza felsőbb szakaszán (Dombrád) nyáron vett mintában mértekhez: ott 1,7 részecske (polisztirol és politetrafluor-etilén) volt 1 kg üledékben.
Honnan jön a mikroműanyag?
A rendelkezésre álló néhány európai tanulmányban közölt eredmények tükrében ezek a számok a korábban jelentett értékekhez hasonló mértékűek. Mivel a műanyagok nagyon széles körben elterjedtek, így a mikroplasztikok megjelenésére már a természetes ökoszisztémában is számíthatunk.
Jelen esetben a terhelés növekedéséhez hozzájárulhat a Tiszába vezetett tisztított kommunális szennyvíz is, amelyben a mikroműanyagok koncentráltan fordulhatnak elő, hiszen ezeket a szennyvíztisztító rendszereket elsősorban biológiailag lebontható anyagok eltávolítására tervezték. Az Eger-patak felsőbb szakaszai iparterületeken haladnak át, ami szintén fokozott terhelést okozhat.
A mostani eredmények fontos szerepet játszanak a HappyFish projektben (a halastavak mikroműanyag-tartalmának jövőbeli értékelésében), de sajnos arra is rámutatnak, hogy a mikroműanyagok a hazai természetes vizekben is elterjedtek.
További hazai projektek a mikroműanyagok kutatására
Ennek a területnek a kutatása elsődleges fontosságú – vélik a WESSLING Hungary Kft. szakemberei. A laboratórium ezért a közeljövőben két projektet is indít. A „Mikroműanyagok édesvízi mintavételi módszertanának és mintaelőkészítésének fejlesztése” (röviden Mikromódszer) címet viselő projekttel egységes mintavételi módszert fejlesztenek ki az édesvízi rendszerek szennyezettségének felméréséhez, ami a jövőbeli szabványosítási törekvések alapjául szolgálhat.
Ugyancsak a WESSLING-laboratórium indítja el májusban a Parányi Plasztiktalány, azaz a PPT elnevezésű projektjét. 2018 nyarán felmérik számos magyarországi folyó – így a Duna – mikroműanyag-tartalmát. A folyamatot hamarosan egy honlapon is nyomon követheti majd a nagyközönség, ahol hiánypótló tudásbázist is létrehoznak a szakemberek.
