Életforma.hu


Mikroműanyagok - az alattomos károkozók

Mikroműanyagok - az alattomos károkozók 

A mikroműanyag alattomos szennyeződés.  Ezek az 5 milliméternél is kisebb plasztik darabkák elárasztják az életünket és még csak nem is vesszük észre. Ezért a kutatók egyre hangosabban figyelmeztetnek arra, hogyha a szervezetünkbe kerülnek, maradandó károsodást okozhatnak!
Itt a nagy maszk-dilemma: amikor az önvédelem és a környezet védelme áll egymással szemben

Itt a nagy maszk-dilemma: amikor az önvédelem és a környezet védelme áll egymással szemben 

A Covid-járvány ismét felhívta a figyelmet a műanyag hulladékok jelentős környezeti kockázataira. A vírushelyzetben használt és jelentős mennyiségű műanyagot is tartalmazó vizsgálati eszközök és orvosi maszkok az egyik legnagyobb környezetszennyezővé léptek elő. Az ellentmondás, úgy tűnik feloldhatatlan.
Fluor Tomival kampányol a Greenpeace

Fluor Tomival kampányol a Greenpeace 

Új videóval jelentkezett a Greenpeace Magyarország, amelynek szövegét Fluor Tomi mondta fel. A kampány a cégvezetőket szólítja meg, hogy vállaljanak ők is szerepet a világszintű műanyagválság megoldásában. A probléma mára akkora, hogy a piac nem háríthatja tovább a fogyasztókra a felelősséget: a cégek feladata, hogy a fogyasztók számára fenntartható megoldásokat tegyenek elérhetővé, és visszaszorítsák az eldobható műanyagokat, méghozzá minél előbb.
Üzemanyaggyártás műanyag hulladékból?

Üzemanyaggyártás műanyag hulladékból? 

Elképzelhető, hogy a sokat szidott műanyag hamarosan új értelmet nyer a világ körforgásában? Egy magyar egyetemista egészen különleges módon kívánja hasznosítani a plasztik szemetet.
A magyarok többsége környezetbarát csomagolást választana

A magyarok többsége környezetbarát csomagolást választana 

Miközben a fém kevésbé környezetszennyező, mi még mindig inkább műanyagot használunk, derült ki az alumínium- és fémdobozok visszagyűjtését népszerűsítő mindendoboz.hu felméréséből,
Nyissunk ablakot a városi legendákra

Nyissunk ablakot a városi legendákra 

Amikor lakásfelújításon vagy épp építkezésen gondolkozunk, az ablakok sokszor nagyon kis hangsúlyt kapnak a folyamatban, pedig érdemes körültekintőbben megválasztani őket, hiszen a legnagyobb hőveszteség a nyílászárókon keresztül távozik. A jó minőségű és talán picit költségesebb nyílászárók nemcsak tartósabbak, de energiát is spórolnak nekünk, ami akár a rezsiköltségeken is látszódhat. Rengeteg tévhit kering az ablakok kapcsán, melyek közül most a négy leggyakoribbat segít eloszlatni Búcsi János, szakrétő.
Faljuk a műanyagot a popcornnal együtt

Faljuk a műanyagot a popcornnal együtt 

Gondolkodtál már azon, hogy az autóülésre dobott pizza-doboz miért nem zsírozza be a huzatot? Vagy, hogy miért nem lobban lángra a mikróban a túlhevített popcorn? Azért, mert egészségünkre veszélyes műanyagokat tartalmaznak.
Nem dobtuk be Európában!

Nem dobtuk be Európában! 

Rekordmennyiségű papírt és hullámkartont hasznosítanak újra Európában az unió legfrissebb adati szerint. A 28 tagállamban az anyag 85,8 százaléka „új ruhát ölt”. Ez a valaha mért legmagasabb arány az újrahasznosított anyagokkal kapcsolatban. A fém és az üveg következik a dobogón a papír után, az előbbi 78.3, az utóbbi 74.1 százalékos újrahasznosítási rátával.
Horogra akadt műanyagok

Horogra akadt műanyagok 

Már a természetes ökoszisztémában is számíthatunk a mikroplasztikok megjelenésére – derült ki a Tisza-tavi laboratóriumi mérésből, amelyet elsőként a Laboratorium.hu ismertetett. Az apró műanyagok megjelenéséért elsősorban a tisztított kommunális szennyvíz és a természetbe kerülő műanyag hulladékok aprózódása lehet a felelős. A felszíni vizek mikroműanyag-tartalmának meghatározására több projekt is indul a közeljövőben...
Mikroműanyag úszik a Tiszában - mit okozhat?

Mikroműanyag úszik a Tiszában - mit okozhat? 

Magyarországon elsőként végzett mikroműanyag-vizsgálatot egy független laboratórium. Kiderült, hogy jelentős, az európai mérésekhez hasonló mennyiségű mikroműanyag található a Tiszában is. A 2017 júliusában, az V. PET Kupa keretében a Tiszán vett víz- és üledékminták eredményei igazolják a nemzetközi kutatásokat:  a WESSLING Hungary Kft. eredményei alapján elmondható, hogy a mikroműanyag-szennyezés globálisan érinti vizeinket - számolt be a Laboratorium.hu...

Hogy miket meg nem eszünk, iszunk? 

A mikroműanyagok a környezeti előfordulásuknál jóval koncentráltabb formában juttatják a szennyezőanyagokat az élőlények szervezetébe. Már nem csak az óceánokban, hanem az édesvizekben is igen nagy mennyiségben fordulnak elő, a Duna mikroműanyag-hozama például évi 1500 tonnára becsülhető. A Laboratorium.hu cikkében azzal foglalkozik, miért olyan veszélyesek a mikroműanyagok.

Gyilkos intim szemét 

Azzal szinte mindenki tisztában van, hogy a műanyag származékokat, például a PET-palackokat szelektív hulladékgyűjtőbe kell dobni, de mi a helyzet a jelentős mennyiségű, úgynevezett intim-hulladékkal?