A mikroműanyagokról egyre többet hallunk manapság, ahogy arról is, mennyire ártalmasak nekünk és a bolygónknak. Vannak, amelyeket direkt ilyen apróra gyártanak, mert egy-egy termékbe ilyen kis méretben kellenek, de jelentős mennyiség keletkezik nagyobb műanyag termékek roncsolódásából. Apró méretükből adódóan könnyen a szervezetünkbe kerülnek ezek a műanyagdarabkák, és komoly betegségeket okozhatnak.
Egészségesebb a csapvíz!
Nemzetközi kutatások igazolják, hogy ha csapvizet iszunk, akkor évente 4000 körül van a szervezetbe bevitt mikroműanyag darabkák száma. Míg ha palackozott italokat fogyasztunk, akkor akár a 90 ezret is elérheti ez a szám, tehát körülbelül húszszoros szorzó van a kettő között – mondja Jurecska Laura környezetkémikus, az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének tudományos munkatársa.
Hogyan keletkezik?
A Napból érkező UV sugárzás hatására a műanyag töredezni kezd, idővel pedig apró darabokra esik szét.
A folyamat végére a műanyagok úgy elaprózódnak, hogy szemmel már nem is láthatóak. Rossz hír, hogy tudatosan is gyártanak mikroműanyagokat. Bizonyos termékekben, jellemzően a kozmetikumokban, fogkrémekben eleve ilyen apró méretű gyöngyöket alkalmaznak, hogy serkentsék azok dörzsölő, hámlasztó hatását. Egyetlen tubus arclemosó akár 300 000 darab ilyen apró részecskét tartalmazhat! Ezek az ipar által előállított gyöngyök az un. elsődleges mikroműanyagok.
A később felaprózódó, vagy ruhákból leszakadó részecskéket pedig a másodlagos mikroműanyagok, amik jelenleg a mikroműanyag-szennyezés legnagyobb részét teszik ki. Az autógumik kopása és a szintetikus szövetből készült ruhák mosása is a másodlagos csoportot növelik. Ezek mind hozzájárulnak a környezetterheléshez.
Több élelmiszerben is kimutatták már
A mikroműanyagok a levegőben és a vízben is nagyon messzire tudnak jutni. A Duna mikroműanyag-hozama évi 1500 tonnára becsülhető. A darabkák száma rohamosan nő, egyre több élőlényben és élelmiszerben mutatnak ki mikroműanyagot. A konyhasóban, a mézben, a sörben és tengeri élőlényekből készült ételekben is egyre több apró műanyagdarabkát találnak. Amikor halat eszel szinte biztos, hogy műanyagot is fogyasztasz!
Mennyire segít a víztisztítás?
A szennyvíztisztítás elég jó hatásfokkal el tudja távolítani a mikroműanyagokat, 85-95% közötti eltávolítási hatásfokokat olvashatunk a szakirodalomban – mondja Jurecska Laura környezetkémikus. Efelől akár meg is nyugodhatnánk, de ha belegondolunk, hogy milyen óriási mennyiségű mikroműanyagról van szó, még a visszamaradó műanyagszennyezés is igen jelentős. Mert amit eltávolítanak a szennyvíztisztítás során, az a szennyvíziszapban koncentrálódik. Ezt pedig a mezőgazdaságban talajjavításra használják. Egyrészt a szél a földekről messzire viheti, belélegezzük úgy, hogy észre sem vesszük. Másrészt a mezőgazdasági növények felszívják a talajból a mikroműanyagokból kioldódott káros vegyületeket, ami így az élelmiszerekbe kerül.
Mikroműanyag helyzet Magyarországon
Nincs egy nemzetközi sztenderd, ami a mikroműanyagok mintavételezésére és laboratóriumi mérésére vonatkozik. Ezért, bár rendelkezünk néhány adattal a hazai álló, illetve folyóvizeinkre vonatkozóan, ezeket nagyon nehéz külföldi információkkal összehasonlítani – mondja a szakember. Azt tudjuk mondani, hogy vizeink közül értelemszerűen a Duna és a Tisza a legszennyezettebb, ez nyilván abból adódik, hogy mindkettő már több országon átfolyik, mire hazánk területére érkezik.
Mit tehetsz ellene?
Csökkenteni kell a műanyagfelhasználást, és növelni az újrahasználat és újrahasznosítás arányát. Egyre több országban tiltják meg a műanyagzacskók alkalmazását a kereskedelemben és a csomagolásban. Angliában már 2017-től nem használnak mikroszemcséket kozmetikumokban és tisztítószerekben. Magyarországon pedig már nem lehet műanyag edényeket, evőeszközöket és szívószálat használni.
Ezt is olvasd el:
A zöld kozmetikumok után megérkeztek a kék kozmetikumok
